Jelentősen nőttek a rendszeres bérek januárban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 4,3, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát idén januárban – közölte a KSH.
A bruttó átlagkereset 219100 forint volt idén januárban, a vállalkozásoknál ez 225000, a költségvetési szervezeteknél 206800 forint volt. Jelentős változás az is, hogy a rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – keresetek januárban átlagosan 7,6, a versenyszférában ennél is nagyobb mértékben, 9,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
„A versenyszféra számaiban nyilvánvalóan a minimálbér hatása az egyik fontos elem, de látszik az is, hogy sokan már az év első hónapjában végrehajtották az elvárt béremelést” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: „A minimálbér és a garantált bérminimum összesen 790 ezer munkavállalót érint, körükben a növelés hatása 12,7 százalékos bruttó béremelést eredményezett. Az elvárt béremelést pedig összesen 1,5 millió dolgozó esetében kellene végrehajtani.”
A főtitkár szerint egyes munkáltatóknál szinte azonnal végrehajtották az elvárt béremelést. „A kereskedelemre például jellemző az alacsonyabb kereset. Itt a minimálbért és a garantált bérminimumot azonnal meg kellett adni a munkavállalók jelentős részének, amely az elvárt béremelés végrehajtása nélkül jelentős bérfeszültséghez vezetett volna” – tette hozzá Dávid Ferenc.
Arra a kérdésünkre, hogy hogyan áll arányban egy ilyen emelés és a gazdaság valós teljesítménye, a főtitkár azt felelte: „Nem teljesen megnyugtató a helyzet, hiszen ennek eredményeképp az egyes vállalkozások túlfeszíthetik magukat, és mindez nem serkenti a munkahelyteremtést sem.”
Suppan Gergely elemzésében azt írja, a 9,6 százalékos bérnövekedés kifejezetten gyors bérkiáramlást mutat, így az MNB „fokozhatja óvatosságát az infláció esetleges másodkörös hatásainak kiszűrésével kapcsolatban”, mivel a vállalkozások számára költségoldali nyomást okoz. A TakarékBank vezető közgazdásza hozzátette: a gyorsnak tűnő bérkiáramlás ugyanakkor nem okozhat keresletoldali inflációs nyomást, mivel a családi adókedvezmények figyelembevétele nélkül a nettó bérek mindössze 1,4 százalékkal nőttek.
Más tényezőkre mutatott rá Bod Péter Ákos. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint valószínűleg az állhat a háttérben, hogy a nagymértékű szabályozói változás hatására nagymértékű alkalmazkodás következett be. „Egyes munkavállalókat a változások hatására elbocsátottak vagy részmunkaidőssé tettek, és átalakíthatták a cafeteria rendszerét. Így az a helyzet állhatott elő, hogy az átlagbér ugyan nőtt, de a vállalati bérköltség nem feltétlenül. Ezzel együtt az infláció valószínűleg magasabb lesz a vártnál, de nem a bérköltség, hanem egyéb költségtényezők, így az energia és az adóterhelés növekedése miatt” – tette hozzá a közgazdász.
Pályakezdőket segítő programok jönnek
A következő hetekben több,a pályakezdő fiatalok elhelyezkedést segítő program indulását jelenti be a kormány – jelentette be az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Czomba Sándor
a gyakornoki programot, a pályakezdő fiatalok vállalkozóvá válásának támogatását, valamint a saját munkavállalók képzését említette.
a pályakezdő fiatalok elhelyezkedést segítő program indulását jelenti be a kormány – jelentette be az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Czomba Sándor
a gyakornoki programot, a pályakezdő fiatalok vállalkozóvá válásának támogatását, valamint a saját munkavállalók képzését említette.-->
