Lobbik fojtogatják az államot?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelentősen megnőtt 2010 óta a politikai befolyás gyakorlásának veszélye a demokratikus intézményrendszer fölött Magyarországon – állapítja meg a Transparency International (TI) elemzése. A nemzetközi korrupcióellenes szervezet Európa nagy részére kiterjedő vizsgálatot végzett, a magyar helyzetről pedig lesújtó képet alkottak, a korrupciós kockázatokat magasnak ítélik.
Továbbra is a politikai pártokat jellemzik a legnagyobb korrupciós kockázatok Magyarországon – állapítja meg az elemzés. A kampányfinanszírozás szabályozása nem biztosítja a TI szerint az átláthatóságot és a számonkérhetséget, ez pedig jogellenes források felhasználását teszi lehetvé. Ez a közbeszerzések során visszaélésekhez vezet, és megkérdőjelezi a kormány valamennyi korrupcióellenes erőfeszítését – teszik hozzá.
Az üzleti szektor szintén jelentős korrupciós kockázatokkal szembesül a felmérés szerint. A gazdasági válság és a gyors tempójú jogalkotás további bizonytalanságot okozott a nehéz adminisztratív teherrel és kiszámíthatatlan állami beavatkozásokkal szembesülő gazdasági társaságok számára. Számos üzleti tranzakció rejt magában magas korrupciós kockázatokat, mint például a csődeljárás, a felszámolás, a közbeszerzések, illetve a hatósági engedélyezési eljárások. Ez pedig jól jelzi a jelentés szerint, hogy alapvető változásokra van szükség azokon a területeken, amelyeken az állam vagy a közigazgatás finanszírozóként, akár szabályozó vagy ellenőrző szerepben lép fel.
A leggyengébb pillérnek a politikai pártokat találta a vizsgálat, a 100 pontos skálán mindössze 43 pontot értek el. Nem sokkal jobb az üzleti szektor és a korrupcióellenes kormányzati szervek megítélése sem, egyik sem érte el az 50 pontot. A leginkább korrupciómentesként a választási igazgatási szerveket és az országgyűlési biztosokat jellemezték.
Komoly problémaként ír az elemzés arról, hogy több fontos pozícióra a politika nevez ki személyeket. Az Állami Számvevőszék, az ügyészség és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felső vezetői egyértelmű politikai háttérrel rendelkeznek – emeli ki a TI, de ugyanitt említik a Legfelsőbb Bíróság elnökének leváltását is. Ez azonban nem jelenti azt automatikusan, hogy a szervezet korrupt lenne, az Állami Számvevőszék például vezetőinek egyértelmű politikai múltja ellenére is kimondottan jó pontszámot kapott.
A Transparency International több megoldási javaslatot is felvázolt a magyar helyzetre. Ezek szerint csökkenteni kell a független intézmények politikai befolyásolását, szigorúbb pártfinanszírozási szabályokat bevezetni és hatékony védelmet adni a közérdekű bejelentőknek. Hatékony vagyonnyilatkozati rendszert szeretnének, valamint azt, hogy erősítsék meg az Állami Számvevőszék javaslatainak a végrehajtását.
