Megkönnyebbülhetnek a görögök
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A tavaly október végi eurózónacsúcson született megállapodás szerint a kötvénycsereprogramban részt vevő bankok és biztosítók a birtokukban lévő görög állampapírok névértékének 53,5 százalékáról mondanak le. Ez valójában a befektetőknek több mint 70 százalékos veszteséget jelent, vagyis nettó értékben ennyivel csökken a jelenlegi követeléseik összege, miután kötvényeiket hosszabb lejáratú és alacsonyabb kamatozású állampapírokra váltják át. Ekkora mértékű leírás egyben a történelem eddigi legnagyobb mértékű adósságátstrukturálását jelentené.
A magánbefektetők kezében jelenleg 206 milliárd euró értékű görög állampapír van, vagyis a kötvények több mint ötvenszázalékos leírásával 107 milliárd euróval csökkenne a jelenleg 360 milliárdra rúgó teljes államadósság mértéke. Az adósság GDP-arányos mértékére lefordítva ez azt jelenti, hogy a jelenleg mintegy 160 százalékos adósságráta 2020-ra a még mindig igen magas, azonban jobban kezelhető 120 százalékos szint közelébe csökkenne.
A célként kitűzött 107 milliárd eurós adósságleíráshoz viszont elvileg az szükséges, hogy a magánbefektetők 90 százaléka részt vegyen a programban. Amennyiben a kötvénycserében ekkora arányú részvétel nem lesz, de a befektetők legalább 66 százaléka csatlakozik a programhoz, a görög kormány életbe léptetheti az úgynevezett kollektív fellépési záradékot (collective action clauses – cac), amelynek értelmében a részvételüket nem jelző befektetőket is arra kényszeríthetik, hogy elfogadják a kötvénycserét.
A görög pénzügyminiszter azt közölte, hogy Athén minimum 75 százalékos részvételre számít, ez már elégséges lehet ahhoz, hogy sikeresnek nyilvánítsák a kötvénycserét, és így ne kelljen alkalmazni a cac-klauzulát, vagyis a kötvénycsere önkéntes alapon történjen meg. A cac-klauzula használata esetében ugyanis nagy az esélye annak, hogy a kötvénycserét „hiteleseményként”, vagyis csődként értelmezné az illetékes szervezet, a CDS-ek aktiválása pedig komoly piaci turbulenciákat vonhatna maga után.
A kötvénycsere sikeres lebonyolítása azért létfontosságú, mert az eurózóna vezetői a 130 milliárdos második görög mentőcsomag folyósításának feltételeként a magánbefektetők kezén lévő adósság mintegy 50 százalékos elengedését jelölték meg. A második görög mentőcsomag folyósítása nélkül Athén már március 20-án ténylegesen is csődöt jelenthet. A rendezetlen görög csőd beláthatatlan következményeket okozna az eurózónában.
Az már korábban kiderült, hogy a hat legnagyobb görög bank csatlakozik a programhoz, ezeknél mintegy 40 milliárd euró értékű kötvény van. A görög adósságot finanszírozó bankokat, biztosítókat képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) szerdán jelentette be, hogy több mint harminc európai pénzintézet is részt vesz a programban, 84 milliárd euró értékű állampapírral. A csatlakozók között olyan nagy intézetek találhatók, mint a Commerzbank, a BNP Paribas vagy a Generali.
Draghi: Beindult a banki hitelezés
Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változatott az egyszázalékos rekordalacsony irányadó kamaton az Európai Központi Bank (EKB) tegnapi ülésén. Mario Draghi, az EKB elnöke a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón kiemelte, hogy kedvezőek az első visszajelzések az EKB által a bankok számára meghirdetett likviditásfokozó hároméves hiteltenderekkel kapcsolatban. Az első tendert még decemberben, a másodikat múlt héten hirdette meg a pénzintézet. Draghi szerint az első tender óta jelentősen javult a helyzet a banki hitelezés terén.
