Megy a kötélhúzás Brüsszellel

„Jelentős előrelépések történtek, de továbbra is vannak aggályaink” – így összegezte az Európai Bizottság szóvivője a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárások állását. Két esetben – a bírák korai nyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal függetlensége – újabb szakaszba lépteti a testület a folyamatot, mivel nem találta megfelelőnek a kormány javaslatait, az ezt érintő jogszabályok továbbra is sértik az uniós jogot. A kormánynak a jegybank függetlenségét érintő válaszai már meggyőzőbbnek bizonyultak, ezért itt nem lép újabb szakaszba az eljárás, viszont itt sem oldottak meg még minden problémát. Az újbóli válaszadásra a kormány ismét a szokásosnál rövidebb határidőt, egy hónapot kapott.

A bizottság az MNB-ügyben egyúttal arra kérte a kormányt, váltsa be ígéreteit, és változtassa meg a kifogásolt jogszabályokat. A kabinet válaszul közölte: jóváhagyta a törvénymódosító javaslatokat, és azokat tegnap elküldte egyeztetésre az Európai Központi Banknak. „A nyitva maradt kérdésekben készen állunk a további konzultációra” – tette hozzá a kormányszóvivői közlemény.

Bár a kötelezettségszegési eljárások jogilag nem kapcsolódnak az EU–IMF hiteltárgyalásokhoz, előbbiek rendezése valójában feltétele annak, hogy az egyeztetések hivatalosan is megkezdődjenek. A kormány január elején látszólag változtatott addigi taktikáján, és – piaci kényszer hatására – szavakban a tárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazta, a valóságban mégsem volt előrelépés az elmúlt két hónapban ezen a téren.

Emiatt elemzői körökben egyre inkább meghatározóvá vált az a vélemény, hogy Magyarország – hacsak a piac megint be nem keményít – valójában nem akar megállapodni az IMF-fel és az EU-val. A kormány tudja, hogy jövő február végéig van elég pénze, és bízik abban, addigra jobb formába kerül a globális és a hazai gazdaság – állítja Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője. Úgy véli, a kormány csak 310 forint feletti euró-árfolyamnál és 650-700 bázispontos CDS-felárnál kötne megállapodást az IMF-fel.

Bár itt még nem tartunk, úgy tűnik, a piac megelégelte a kabinet taktikázását: a forint tegnap folytatta múlt péntek óta tartó mélyrepülését, és késő délutánra a 298-as szintig zuhant az euróval szemben. „A befektetőknél most érett be a kormány elmúlt hónapokbeli időhúzása, ezért az elmúlt napokban kitáraztak, elkezdték átrendezni portfólióikat” – mondta a Világgazdaságnak Kuti Ákos. Az Equilor vezető elemzője szerint erre a negatív hatásra rátettek még egy lapáttal a külföldről érkező rossz hírek, például a görög kötvénycsereprogram sikere körüli bizonytalanság is.

A történtekkel kapcsolatban lapunk megkereste a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli minisztert is, akinek sajtóirodája annyit közölt: a kormány szakértői szinten folyamatosan egyeztet a bizottság és az IMF képviselőivel, és továbbra is az EU–IMF-megállapodás mielőbbi megkezdésére törekszik.

Erre utal Matolcsy György is Mario Draghinak címzett levelében. A nemzetgazdasági miniszter sürgős véleményezésre kérte az Európai Központi Bank elnökét, mondván, az EU és a magyar jog egyeztetése fontos a hiteltárgyalások szempontjából.

Az adatvédelmi hivatal függetlenségével kapcsolatban a bizottság egyrészt azt kifogásolja, hogy a kormány továbbra sem volt képes hihetően megindokolni, miért nem maradhatott – ideiglenes intézkedésekkel – hivatalában mandátuma 2014-es lejártáig Jóri András korábbi adatvédelmi biztos. „Ez az adatvédelmi hivatal személyes szabadságának megsértése” – áll a közleményben. Másrészt a kormány ugyan tett javaslatokat azon kifogás orvoslására, miszerint a köztársasági elnök önkényesen felmentheti az adatvédelmi hatóság új elnökét, ezt még nem fogadták el.

A jegybanki függetlenséggel kapcsolatban a közlemény felszólítja Magyarországot, a jövőben tartózkodjon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai döntéseit kritizáló sajtóközlemények „szisztematikus kibocsátásának gyakorlatától”. Simor Andrásnak, az MNB elnökének fizetésének csökkentésével kapcsolatban pedig a bizottság azt állítja: a hozzájuk eljutott információk szerint ezt nyomásgyakorlási eszközként használta a kormány, és így megsértette a jegybanki függetlenséget. Ebben a kérdésben további tájékoztatást kért a kabinettől.

Wéber Balázs Mi baja még mindig a bizottságnak a kormánnyal? Bár a kormány közleményében örömét fejezi ki, hogy a bizottság „az általa kezdeményezett ügyek kilencven százalékában elfogadta a magyar válaszokat”, egyes kérdésekben továbbra is nagy szakadék van Brüsszel és a magyar kabinet között. A kormány a bírák idő előtti nyugdíjazásának egyedi elbírálására vonatkozó kompromisszumos javaslatát például azzal az indokkal utasította el a testület, hogy az egyedi elbírálások „önkényesek” lehetnek, ráadásul az alapprobléma – máshogy kezelik a bírói szakmát, mint a többit – továbbra is fennáll. A korai nyugdíjazás egyébként 274 bíróra és ügyészre vonatkozna.

Az adatvédelmi hivatal függetlenségével kapcsolatban a bizottság egyrészt azt kifogásolja, hogy a kormány továbbra sem volt képes hihetően megindokolni, miért nem maradhatott – ideiglenes intézkedésekkel – hivatalában mandátuma 2014-es lejártáig Jóri András korábbi adatvédelmi biztos. „Ez az adatvédelmi hivatal személyes szabadságának megsértése” – áll a közleményben. Másrészt a kormány ugyan tett javaslatokat azon kifogás orvoslására, miszerint a köztársasági elnök önkényesen felmentheti az adatvédelmi hatóság új elnökét, ezt még nem fogadták el.

A jegybanki függetlenséggel kapcsolatban a közlemény felszólítja Magyarországot, a jövőben tartózkodjon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai döntéseit kritizáló sajtóközlemények „szisztematikus kibocsátásának gyakorlatától”. Simor Andrásnak, az MNB elnökének fizetésének csökkentésével kapcsolatban pedig a bizottság azt állítja: a hozzájuk eljutott információk szerint ezt nyomásgyakorlási eszközként használta a kormány, és így megsértette a jegybanki függetlenséget. Ebben a kérdésben további tájékoztatást kért a kabinettől.-->