Orbán: Mi nem húzzuk az időt

„Két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek” – így fogalmazott az EU–IMF-tárgyalásokról, pontosabban a várakozásokról Orbán Viktor kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fórumán. A miniszterelnök lényegében a másik felet tette felelőssé a tárgyalások elhúzódásáért, azt mondta, Magyarország kinyilvánította tárgyalási szándékát, előkészítette a főtárgyaló pozícióját, és a jegybankkal kapcsolatos kérdéseket is rendezte.

Ez utóbbival kapcsolatosan megjegyzendő ugyanakkor, hogy a magyar kormány és az illetékes uniós szervezetek között mindmáig tart a folyamatos egyeztetés: a kötelezettségszegési eljárások elindítása után Magyarország levélben írta meg álláspontját és a tervezett törvénymódosításokat, az unió pedig szerdán ezeket nyugtázva közölte, hogy nem lépteti új szakaszba a jegybank miatti eljárást, de további tájékoztatást vár az ügyben. Tény az is, hogy közben tovább fut két másik kötelezettségszegési eljárás – a bírák és az ombudsman ügye –, valamint tart a túlzottdeficit-eljárás is. És bár jogilag nem feltétele a tárgyalásoknak, hogy ezek megoldódjanak, de vélhetően nem szerencsés, ha nem éleződnek a viták, vagy nem látszik a megoldás lehetősége. Ezt uniós szóvivők is világossá tették.

Az IMF-tárgyalások ügye az utóbbi napokban került újra előtérbe: egyre több elemző kezdte hangoztatni azt az álláspontját, hogy a kormány kivárásra játszhat a tárgyalások ügyében, és csak akkor gyorsít majd, ha a

piac rákényszeríti. Az ezekről szóló találgatásokat Orbán Viktor mellett a kormányszóvivő, valamint Fellegi Tamás tárgyalásokért felelős miniszter is légből kapottnak nevezte. Giró-Szász András a közrádiónak adott interjújában azt mondta, a kormány „mindig a lehető leggyorsabban lép, és mindent megtesz, amit a nemzeti érdek megenged”.

Fellegi Tamás pedig a portfolio.hu konferenciáján fogalmazott úgy, hogy Magyarország célja a mielőbbi EU–IMF-megállapodás, nincs „B terv”. Szerinte ugyanakkor a tárgyalások megkezdéséhez szükséges az Európai Bizottság által vitatott kérdések tisztázása. „Ezek politikai jellegűek” – közölte a tárca nélküli miniszter, hozzátéve: „Mi készen állunk, hogy a tárgyalóasztalhoz üljünk, és várjuk, hogy a másik fél is odaüljön.”

A politikus informális találkozót tart majd az IMF magyarországi misszióvezetőjével jövő pénteken Washingtonban, de nem várhatók tárgyalások a hitelmegállapodásról, és nem terveznek a miniszter számára találkozót az IMF menedzsmentjével sem.

Orbán Viktor az iparkamara konferenciáján nem csak a tárgyalások elhúzódása ügyében hárította el a felelősséget: a túlzottdeficit-eljárás miatt a kohéziós pénzek elvonásának felvetéséért is hibásnak nevezte az

EU-t. Szerinte „rendkívül buta politika” és „rossz vezetői felfogás” az a mentalitás, hogy a roszszakat támogatja, a jókat meg bünteti az unió. Megfogalmazása szerint így még egy vidéki kócerájt sem lehetne elvezetni. A Népszabadság közben arról írt, Orbán Viktor szerdán keltezett, barátságos, udvarias hangú levélben hívta fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének figyelmét arra, hogy az uniós pénzügyminiszterek közelgő, március 13-i tanácskozásán „a magyar álláspont ismeretében, azt respektálva” hozzanak döntést a csaknem 150 milliárd forintos, az unió kohéziós alapjából folyósítandó források tervezett megvonása ügyében. Az írásban megerősíti a kormány elkötelezettségét a költségvetési deficit és az államadósság uniós elvárásoknak megfelelő szintre történő leszorításában, és emlékeztetett arra, hogy februárban újabb, a GDP 0,4 százalékával egyenértékű kiigazítást jelentett be.

A magyar kormány februárban jelentett be 0,1–0,4 százalékos kiigazítást, amely álláspontja szerint elegendő lehet a hiánycél tartásához. Kérdés, Brüszszel egyetért-e majd mindezzel.

A magyar kormány februárban jelentett be 0,1–0,4 százalékos kiigazítást, amely álláspontja szerint elegendő lehet a hiánycél tartásához. Kérdés, Brüszszel egyetért-e majd mindezzel. -->