Orosz csábítás hazai kkv-knak

Az elmúlt másfél évhez képest még erőteljesebb, más típusú külkereskedelmi kapcsolatot szeretnénk kialakítani Oroszországgal, és ennek keretében elsősorban a magyar kkv-k FÁK-, ezen belül főleg az orosz piacokra való kijutását kívánjuk megkönnyíteni – mondta Nagy Róza közigazgatási államtitkár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–orosz tagozatának évi közgyűlésén.

A kkv-kat ebben úgynevezett kereskedőházak segítik majd, amelyek közül 2012-ben 6-8 kezdi meg a működését részben ebben a térségben, az első pedig Azerbajdzsánban nyílik meg az idei év közepén – tette hozzá az államtitkár. Tájékoztatása szerint az országspecifikus kereskedőházak nagy változást jelentenek az eddigi rendszerben, hiszen nem csupán piacfeltárást végeznek majd, hanem konkrét üzletek lebonyolítását, megkötését is vállalják. Az ezt is tartalmazó új külgazdasági stratégia áprilisra készül majd el. Nagy Róza úgy véli, hogy mindennek köszönhetően az eddiginél nagyobb ütemben bővülhet majd az Oroszországba irányuló magyar export.

Erre szükség is lenne, hiszen az oroszokkal szembeni külkereskedelmi mérleg hagyományosan jelentős passzívumot mutat: 2008-ban 1056, 2009-ben 542, 2010-ben 715, tavaly pedig 1062 milliárd forint volt a hiány folyó áron a KSH adatai szerint. Míg az import 57 százalékkal növekedett 2009 és 2011 között forintban számolva, addig az export csupán 22 százalékkal. Ennek megfelelően főleg a behozatalnak köszönhető, hogy a külkereskedelmi forgalom a 2009-es válságévben történt zuhanás után az elmúlt két évben olyan mértékben növekedett, hogy tavaly már meghaladta a 2008-as szintet.

Alekszandr Tolkacs , a magyarországi orosz nagykövet – az infrastruktúra-fejlesztés és az innováció mellett – a mezőgazdaságot emelte ki azon területek közül, amelyeken a magyar kkv-k be tudnának törni Oroszországba. „Az orosz piac tele van kínai árukkal, amelyek borzalmasak, de a török áruk sem jobbak. A magyar áruk viszont jók” – mondta. Egyúttal figyelmeztetett: ha Magyarország nem cselekszik, „akkor a magyar mezőgazdaság hamarosan el fog tűnni, ahogy történt ez Portugáliában is”. Javasolta azt is, hogy hozzanak létre orosz–magyar vegyes vállalatokat Magyarországon, amelyek segítenék az áruk orosz piacra juttatását.

A nagykövet egyúttal arra kérte a kormányt, hogy ne féljen az orosz tőke magyarországi megjelenésétől. „Kirúgták a Szurgutot, amely most nem tudja hol elkölteni a pénzét” – magyarázta. Lehetőségként említette egy MVM– Gazprom vegyes vállalat létrehozását, emellett tájékoztatása szerint az Ikarus és a paksi erőmű fejlesztése iránt is érdeklődnek orosz cégek. Igaz, a lehetséges befektetésekkel kapcsolatban megjegyezte azt is: „Ingyensajt csak az egérfogóban van.”

A nagykövet utalt arra, hogy az Oroszországban jelen lévő nagy magyar vállalatok – Mol, OTP, Richter, Egis – egyre komolyabb szerephez jutnak az ottani piacon: az OTP például nyereségének egy komoly részét Oroszországban érte el. A szintén jelentős erőkkel jelen lévő TriGranit viszont megtorpanni látszik, és a közelmúltban kivonult egyetlen moszkvai projektjéből, eladván a Mozaik bevásárlóközpont fejlesztésében lévő részesedését.

Sok a behozatal, kevés a kivitel

Oroszország továbbra is Magyarország egyik legjelentősebb külkereskedelmi partnere: a KSH adatai szerint tavaly Németország után Oroszországból hoztuk be a legtöbb terméket értéket tekintve – főleg kőolajat és földgázt –, míg az exportban az orosz piac a tizedik legfontosabb volt hazánk számára a világon 718 milliárd forintos forgalommal, Németország (5630), Románia (1281), Ausztria (1212), Szlovákia (1206), Olaszország (1126), Franciaország (1071), Nagy-Britannia (1037), Lengyelország (871) és Csehország (831) után.

Wéber Balázs. Sok a behozatal, kevés a kivitel Oroszország továbbra is Magyarország egyik legjelentősebb külkereskedelmi partnere: a KSH adatai szerint tavaly Németország után Oroszországból hoztuk be a legtöbb terméket értéket tekintve – főleg kőolajat és földgázt –, míg az exportban az orosz piac a tizedik legfontosabb volt hazánk számára a világon 718 milliárd forintos forgalommal, Németország (5630), Románia (1281), Ausztria (1212), Szlovákia (1206), Olaszország (1126), Franciaország (1071), Nagy-Britannia (1037), Lengyelország (871) és Csehország (831) után. Kitiltották az uniós marhákat Tegnap lépett hatályba az orosz hatóságok azon rendelkezése, mely szerint tilos szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést behozni az

EU-ból Oroszországba. A hivatalos indoklás alapján az intézkedésre azért volt szükség, mert romlott a járványügyi helyzet az unió számos országában, az élőállat-szállítások ellenőrzése pedig nem megfelelő az EU-s szolgálatok részéről.

Az Európai Unió viszont észszerűtlennek, a veszély mértékéhez képest aránytalannak és tudományosan megalapozatlannak nevezteaz intézkedést.-->