Orosz-ukrán háború: Moszkva fillérekből épít ukrán F-16-osokat pusztító szuperfegyvert

Ahogy az ukrajnai háború új, még pusztítóbb szakaszába lép, úgy rombolja le a józan ész által létrehozott – egyébként nagyrészt a hidegháború idején felállított – hadviselési korlátokat. Az orosz és a nyugati oldalon is nagyon erős a késztetés arra, hogy a felesleges raktárkészleteket, a morálisan és-vagy fizikailag is elavult fegyverrendszereket felszámolják. A fegyverkező, viszont pénzszűkében lévő Európának és Oroszországnak ehhez kiváló lehetőséget kínál az orosz–ukrán háború. 

A minap Oroszország nyíltan beismerte, hogy a korábban tiltott kazettás lőszerekkel intézett támadást egy ukrajnai támaszpont ellen, ahol az ukrán hadsereghez rendelt moldáviai katonák állomásoztak – és haltak meg a fél négyzetkilométeren szétszóródó töltetek szilánkjaitól. 

– kommentálta a hírt egy ellenzéki moldáviai portál. A három balti ország, más NATO-tagokkal együtt a minap mondta fel a gyalogsági taposóaknákat betiltó nemzetközi megállapodásban való részvételét. Nagy tempóban folyik a nukleáris és nem nukleáris, de szükségtelen szenvedést okozó fegyverekre vonatkozó, korábbi tilalmi szerződések felmondása, a korábbi tabuk felszámolása, amit egyes elemzők a világháborús helyzet előkészületeiként értékelnek. Újabb beláthatatlan távlatok nyíltak a kreatív hadmérnökök előtt, akik most szinte minden korlátot lebontva mutathatják meg a világnak mind az ukrajnai, mind a közel-keleti háborúkban ötletgazdagságukat, amellyel még pusztítóbb módon tudnak katonákat ölni, gazdasági objektumokat megsemmisíteni. 

Csodafegyver a semmiből, az orosz–ukrán háború ideális próbaterep

Orosz részről jön az iráni eredetű, orosz és kínai hadmérnökök által továbbfejlesztett, már sugárhajtású Gerany-3 drón, amelyre a korábbi légcsavaros Gerany-2-esekhez hasonlóan felapplikálják a morálisan elavult, de a légi közelharcban még kiválóan felhasználható, leselejtezett, majd a katonai raktárak mélyéről előkapart, leporolt szovjet levegő-levegő rakétákat. 

Ebben a folyamatban 

• a néhány-tízezer dollárba kerülő Gerany-3 drónokra szerelnének leselejtezett, de viszonylag gyorsan ismét hadra foghatóvá renovált régi szovjet levegő-levegő rakétákat, például a légi közelharcban korábban jeleskedő R-60-asokat. 
• Ezek a rajokban indított Gerany-3-asok közül csak néhányra lesznek felszerelve. 
• Kis súlyuk (44 kilogramm – a Geranyok 50 kilogramm „hasznos terhet”, adott esetben robbanófejet képesek célba juttatni, hordozni) és nagy pusztítóerejük miatt roppant veszélyesek az ukrán légierő sztárgépeire, az F-16-osok régebbi, Kijevnek szállított típusaira is. 
• Az R-60-asokat már felszerelték közelségi gyújtóval, ami azt jelenti, hogy a megközelített cél, jelen esetben az F-16-os vadászbombázó (vagy a franciák által adományozott, de szintén az aktív szolgálatból kivont Mirage-2000-esek) ötméteres közelségében a gyújtó működésbe hozza a rakéta töltetét, sok száz wolframtűt szórva ki többszörös hangsebességgel az ellenséges célpont harcképtelenné tételére. 
• Az R-60-asoknak már minimális a nyilvántartási értékük, míg egy használt F-16-o, vagy Mirage-2000 is több millió dollárt ér.   

Amerikai vaskupola

Mindemellett Amerika létre akar hozni egy az izraelihez hasonló lég- és rakétavédelmi országos rendszert. A két legnagyobb hadiipari vállalata, a Lockheed Martin és a Boeing máris jelentkezett a projektben való részvételre. Ám az USA roppant bonyolult területi viszonyai, a sok, különböző jogi-gyakorlati módon Amerikához kötődő területe nagyon megnehezítik az általános, átfogó rakétavédelmi rendszer kiépítését. 

A projektet támogatja az amerikai elnök is, a megvalósítás azonban meglehetősen bonyolultnak ígérkezik. Az ilyen védelmi rendszerek területeket óvnak az ellenséges támadóeszközöktől, mindenekelőtt az interkontinentális ballisztikus rakétáktól. 

Ezek közül a legfontosabbak: Puerto Rico (a Karib-tengeren, a Dominikai Köztársaság mellett), az Amerikai Virgin Szigetek (a Karib-tenger keleti karéjszigeteinél), az Amerikai Samoa, az Északi Mariana Szigetek és Guam (valamennyi a Csendes óceánban, több ezer kilométerre az anyaországtól). 

• Maga az anyaország (a fenti területek és Alaszka nélkül) 9,867 millió négyzetkilométernyi területű. 
• Ezzel szemben Izrael területe 22 ezer négyzetkilométer, durván számolva egy négyszázada, egy ötszázada az USA-énak. 

Ráadásul a Vaskupola (a legalább háromrétegű izraeli lég- és rakétavédelmi rendszer gyűjtőneve) sem százszázalékos. Hatékonysága 85-90 százalékos lehet a legutóbbi iráni támadások tapasztalatai alapján.