Ötlet van, de hol a pénz?

Bármelyik pillanatban megjelenhetnek az új kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) pályázatok, a nemzetgazdasági tárca már csak arra vár, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékesei elvégezzék az utolsó simításokat a kiírásokon – kaptuk a nem hivatalos választ kormányzati körökből. A pályázatok meghirdetésére két éve vár az innovációs piac, ezért is különös, hogy már jó ideje húzza az időt az NFÜ, holott az idén csaknem 75 milliárd forint és jövőre legalább ugyanennyi forrás a tét.

„Kockázatitőke-befektetőként gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy a hazai kkv-szektor innováció iránti elkötelezettsége csekély; a pénz önmagában nem garancia egy vállalat piaci sikerére, több kell” – adta értésre Erdei Sándor, a DBH csoport vezérigazgatója. A társaság szakemberei azt tapasztalják, azok a vállalkozások tudják sikeresen felhasználni a kapott tőkét, akik mernek újítani. Szerintük csak piacon edződött, a realitások talaján járó vállalkozások vehetik fel a versenyt a regionális vagy globális porondon a versenytársakkal. A cégcsoport befektetésével egy innovatív szolgáltató rövid idő alatt piacvezetővé vált regionális szinten. Lehet, hogy az innováció sok veszélyt hordoz magában, de még több veszély jelent a vállalkozásoknak az, ha nem újítanak. Gyakori jelenség az innovatív termék piacra jutásának rossz megítélése, a szükséges erőforrások alulértékelése, s számos esetben hiányzik a stratégiai és gyakorlati tervezésre való készség és menedzsmenttudás is.

Egy tudásalapú és értékteremtő társadalom lehet csak igazán versenyképes a 21. században, így a termeléshez kapcsolódó innováció kiemelten támogatandó ügy. Havas István, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke ezzel magyarázta, hogy szervezetük a minap miért tett közzé egy negyvenhét javaslatból álló állásfoglalást a magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció fellendítésére. „Ennek hatására számos magas hozzáadott értékű munkahely jöhet létre, javulhat az ország versenyképessége” – hangsúlyozta.

„Mára a fejlett gazdaságok fejlődésének motorjává a kutatás-fejlesztés és a műszaki haladás, végső soron a technológiai innováció vált” – véli Reich Lajos, a GE Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési igazgatója, az állásfoglalást kidolgozó AmCham Innovációs Munkacsoport elnöke. Szerinte négy területen kell nagyon gyorsan előrelépni: a hosszú távú, befektetőbarát, a közvetlen működési költségeket csökkentő adóstratégia kialakításában, a pályázati rendszer valódi egyszerűsítésében és gyorsításában, a kkv-k nemzetközi innovációs folyamatokba való betagozódásában, a szakképzési hozzájárulás szabad felhasználásában és a nyelvi, természettudományos képzés erősítésében.

„Kell, hogy legyenek szent tehenek, és a k+f tartós és jelentős támogatása ilyen” – érvelt Márkus Csaba, a Deloitte k+f üzletágának igazgatója. Sokkal nehezebben talál egymásra az ötlet és a pénz, ha a kutatás-fejlesztés és innováció szabályozási környezete hosszú távon nem kiszámítható és kedvezményrendszere gyakran változik. Szerinte a cégek által tervezett projektek k+f jellege adóhatóságra is kötelező minősítésének bevezetése vagy a projektszemléletet tükröző támogatási lehetőségek tervezett kialakítása kétségtelenül pozitív lépések.

A k+f+i akkor képes komoly eredményt elérni, ha szabadalomban tud kicsúcsosodni. „Mivel Magyarországon hat-nyolc év kell ehhez, az első bejelentések rendszerint külföldön történnek meg; a feladat az, hogy a lajstromozási időt az Európában legkorszerűbb svéd példát követve két évre kellene lerövidíteni” – nyilatkozta Budai Judit, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.