Spórolást hozhatna a Tobin-adó

Összességében a felére csökkenne a tagállamok EU-büdzsébe történő éves befizetése 2020-ban, ha az EU bevezeti a tranzakciós adót – ez a fő üzenete annak az elemzésnek, amit a napokban adott ki az Európai Bizottság. Számításai szerint az értékpapír-, részvény- és kötvényügyletekre kivetendő 0,1, míg a származtatott termékekkel történő tranzakcióra kivetendő 0,01 százalékos adóból uniós szinten 2020-ban 81 milliárd euró folyna be. A javaslat szerint ezen összeg egyharmada a tagállami költségvetéseket, míg kétharmada az uniós büdzsét gyarapítaná. Utóbbi összege 54 milliárd euró lenne, ez éppen a fele annak, amelyet a tagállamoknak 2020-ban összességében nemzeti hozzájárulásként a közös büdzsébe kellene fizetniük.

Magyarország esetében 423 millió euróval (mintegy 120 milliárd forinttal) csökkenne a befizetendő összeg. Azt még nem lehet pontosan tudni, 2020-ban mennyi lesz a magyar befizetés értéke, a jelenlegi hétéves uniós költségvetési időszak utolsó évében, 2013-ban viszont 312 milliárd forintot fizetünk be.

A tagállami költségvetések tehermentesítéséhez hozzájáruló adó bevezetéséhez azonban a tagországok egyhangú döntésére lenne szükség. Több tagállam, legfőképpen a londoni pénzügyi központ érdekeit védő Nagy-Britannia pedig azóta is mereven ellenzi a javaslatot, miután szerintük annak globális egyetértés nélküli uniós bevezetése a pénzügyi cégek elvándorlását eredményezné az unióból.

Brüsszel a mostani elemzés következtetésével, miszerint az adó bevezetésével jelentős összegeket takaríthatnak meg a tagállami költségvetések, próbálja megnyerni az adó bevezetését ellenző tagállamokat. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a javaslat ismertetésekor egyenesen úgy fogalmazott, szerinte elképzelhető, hogy több tagország is, amely eddig ellenezte a tervet, majd változtat álláspontján, látva azokat az öszszegeket, amelyeket megspórolhat az adó bevezetésével. Brüszszel számítása szerint például Nagy-Britannia közel 8 milliárd eurót spórolhatna meg 2020-ban. A brüsszeli számítások azonban nem hatották meg a londoni kormányt, amely „teljes mértékben elutasítja azt az értelmezést, miszerint Nagy-Britannia profitálna az adó bevezetéséből”.

Mindamellett az adó bevezetését támogató kilenc uniós tagállam (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) pár hete közösen levelet írt a soros dán EU-elnökségnek, hogy gyorsítsa fel az ügyről folyó tárgyalásokat. Éppen legalább ennyi tagállam szükséges ahhoz, hogy aktiválni lehessen az ún. megerősített együttműködést, amikor az országok kisebb csoportja lép előre az integráció egy adott kérdésében.

A hétvégén pedig Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, miután nagy az esélye annak, hogy a jelenlegi brüsszeli javaslatról nem születik egyezség uniós szinten, így az adó bevezetését támogató tagországoknak el kell kezdeniük gondolkozniuk azon, hogy milyen alternatív megoldással tudnák biztosítani a pénzügyi szektor hozzájárulását a válság költségeinek fedezéséhez.

A franciák egyedül is lépnének

Nicolas Sarkozy nem várna a többi tagországra: az újraválasztásáért kampányoló francia államfő még januárban jelentette be, hogy Párizs augusztustól önállóan bevezeti az adót. A francia modellben azonban csak a nagy hazai cégek részvényügyleteit adóztatnák meg, amelyből éves szinten 1 milliárd eurós bevételre számítanak.

Tar Gábor A franciák egyedül is lépnének Nicolas Sarkozy nem várna a többi tagországra: az újraválasztásáért kampányoló francia államfő még januárban jelentette be, hogy Párizs augusztustól önállóan bevezeti az adót. A francia modellben azonban csak a nagy hazai cégek részvényügyleteit adóztatnák meg, amelyből éves szinten 1 milliárd eurós bevételre számítanak. -->