Magyar gazdaság

Tízmilliárdos tétel lesz az élelmiszer-felügyeleti díj

Május 31-ig kell bevallani az élelmiszerlánc szereplőinek a tavalyi árbevételüket, amelynek alapján számítják majd az élelmiszer-felügyeleti díjat.

Az Országgyűlés által még 2011 végén elfogadott módosítás szerint az élelmiszerlánc szereplői felügyeleti díj fizetésére lesznek kötelesek, amely az előző évi nettó árbevétel 0,1 százaléka. A törvény szerint az új teher bevezetésének célja az, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai ellátására fedezetet biztosítson. Az éves felügyeleti díjat két részletben egyenlő összegben kell megfizetni július 31-ig, illetve január 31-ig.

„A szóban forgó adó a teljes agrobizniszt érinti, kezdve a termelőktől a takarmány előállítóin át a feldolgozókig és a kereskedőkig. Az egyik probléma ezzel azonban az, hogy egy halmoztatott adóztatásról van szó – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke hozzátette: a termékpálya egyes tagjainak így az inputként beszerzett – és már adóztatott – alapanyag után még egyszer kellene fizetniük az általuk előállított termék értékesítésekor. Mindez a termékpálya egészét tekintve már jelentős összeg, a mi számításaink szerint évente 10 milliárd forint körüli elvonást jelent. Ráadásul az új díjfizetés egy további adminisztrációs feladatot jelent a piaci szereplőknek” – tette hozzá Éder.

A díjjal kapcsolatban már a kezdetektől felmerült az a kérdés, nem minősül-e újabb forgalmi típusó adónak, és ezzel nem ütközik-e uniós direktívákba. „Az iparűzési adóról sem született olyan döntés, hogy az az áfához hasonlítana, pedig azt is a nettó árbevétel alapján számolják” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Világgazdaságnak Vadász Iván adószakértő. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke hozzátette: „Hozzáadott érték típusú adóból valóban csak egy lehet az Európai Unióban, annak sajátossága azonban az, hogy kivetéséhez levonási jog is társul. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem ilyen, ezt kivetik, de nem vonható le. Bármennyire is fájlaljuk, nem valószínű, hogy ezt az Európai Közösségek Bírósága egyfajta második áfaként értelmezné.”

Vadász Iván ugyanakkor kijelentette: „Nem dicső dolog ilyen díjat kivetni, hiszen ez adónövelés, és az ígéretek ellenére nem csökkenti az adminisztrációs terhelést sem. A jogalkotónak ezen a téren szabadsága van, akár a teljes termékpályára kivethet ilyet, de nem biztos, hogy ez ésszerű döntés.” Az adószakértő emlékeztetett: „2010-hez képest már így is több adófajta van, és bár a GDP-arányos adóterhelésről pontos kimutatás még nem áll rendelkezésre, valószínűleg az is nőtt 2011-re.”

Alku a húsiparral?

Lapunk információi szerint az élelmiszer-felügyeleti díj bevezetésének ötletével egy időben informális csatornákon ígéretetet kaptak a húsipari szereplők arra, hogy cserébe csökkenek az egyéb díjak. A mérsékelni kívánt tételek között az egyik legfontosabb a hatósági állatorvosi ellenőrzés díja. A vágáskor fizetendő összeg Magyarországon lényegesen magasabb, mint az többi tagállamában.


élelmiszerfelügyelet felügyeleti díj iparűzési adó
Kapcsolódó cikkek