Újabb pénzeső az eurózónában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÖsszesen 529,5 milliárd eurónyi hitelt helyezett ki tegnap az Európai Központi Bank (EKB) az európai bankokhoz a második hosszú távú likviditásnyújtási program (LTRO) keretében. Ez némileg több a decemberi LTRO során elért 489 milliárd eurónál, és nagyjából megfelel az előzetes várakozásoknak. Az érdeklődés szintén növekedett múlt év végéhez képest: míg a múltkori akcióban mintegy 500 hitelintézet vett részt, addig most már nyolcszáz bank élt az EKB által kínált lehetőséggel.
A Reuters értesülései szerint az olasz bankok hasonló mértékben szálltak be a programba, mint decemberben, amikor 116 milliárd eurós szeletet hasítottak ki maguknak. Az olasz Intesa SanPaolo például maga közölte, hogy ezúttal 24 milliárd eurónyi hitelt vett fel, a belga KBC pedig 5 milliárd euró forráshoz jutott bevallása szerint. Elemzők szerint a bankok egyre kevésbé félnek a stigmatizálástól – magyarul attól, hogy a piac gyengeségük beismeréseként értékeli ezt a lépést.
A nagy érdeklődés elsősorban annak köszönhető, hogy az LTRO keretén belül a bankok rendkívül olcsón juthatnak hitelhez. A hároméves lejáratú kölcsön kamata ugyanis a futamidő alatti euróövezeti alapkamat átlagos értéke, ez pedig jelenleg rekordalacsony szinten, egy százalékon van.
A programot azért indította el decemberben az EKB, hogy likviditást biztosítson a „kiszáradófélben” lévő, elsősorban euróövezeti bankoknak, amelyek egymásnak már alig mertek hitelezni. A piaci reakciókat tekintve az akció eddig sikeres volt: az első programban nagy erőkkel részt vevő olasz és spanyol bankok a kölcsön egy részét helyi államkötvényekbe fektették, ezzel is csökkentve a kamatokat. Kérdés, ez most is így lesz-e. És kérdés az is, hogy a mostani EKB-hitelből mennyi szivárog át a reálgazdaságba, mennyire élénkül fel a vállalati hitelezés. „Ez nagyban megszabja majd, milyen irányt fog venni a krízis” – idézte a Financial Times Sony Kapoort, a Re-Define kutatóintézet igazgatóját.
Vélemények a likviditásfokozó akcióról pró és kontra
– Michel Martinez, SocGen: Az EKB mostani akciója során lehívott hitelösszeg egy egészséges egyensúlyt jelez: egyrészt nem túl sok, így azt nem kell a bankszektor gyengeségeként értékelni, másrészt nem túl kevés ahhoz, hogy valódi hatása legyen.– Gerard Lyons, Standard Chartered: Az EKB időt vásárol és csökkenti a fájdalmat. A piacok szeretni fogják az újabb likviditásnyújtást, a Bundesbank utálni fogja. (Mivel így olcsón kapnak hitelt ügyfeleik, a régiós bankok – a szerk.)
– George Hay, Neil Unmack, Reuters: Az uniós bankok sikeresen kerülték el, hogy túladagolják magukat az EKB csodadrogjával. Igaz, ezzel együtt még tény, hogy megint droghoz nyúltak, és a hároméves hitel lejárta után ismét szembe kell nézniük majd a refinanszírozás problémájával.
– Luca Cazzulani, Unicredit: Az újabb akcióból az olasz és a spanyol államkötvények, valamint a részvénypiacok is profitálhatnak.
Forrás: Guardian, Reuters
Wéber Balázs Vélemények a likviditásfokozó akcióról pró és kontra – Michel Martinez, SocGen: Az EKB mostani akciója során lehívott hitelösszeg egy egészséges egyensúlyt jelez: egyrészt nem túl sok, így azt nem kell a bankszektor gyengeségeként értékelni, másrészt nem túl kevés ahhoz, hogy valódi hatása legyen.
– Gerard Lyons, Standard Chartered: Az EKB időt vásárol és csökkenti a fájdalmat. A piacok szeretni fogják az újabb likviditásnyújtást, a Bundesbank utálni fogja. (Mivel így olcsón kapnak hitelt ügyfeleik, a régiós bankok – a szerk.)
– George Hay, Neil Unmack, Reuters: Az uniós bankok sikeresen kerülték el, hogy túladagolják magukat az EKB csodadrogjával. Igaz, ezzel együtt még tény, hogy megint droghoz nyúltak, és a hároméves hitel lejárta után ismét szembe kell nézniük majd a refinanszírozás problémájával.
– Luca Cazzulani, Unicredit: Az újabb akcióból az olasz és a spanyol államkötvények, valamint a részvénypiacok is profitálhatnak.
Forrás: Guardian, Reuters-->
