A volt jegybankelnök, egyetemi tanár szerint sokat számít majd, hogy a közeljövőben a szuverén alapok, a részben vagy egészen állami tulajdonban lévő fejlődő világbeli nagyvállalatok hogyan viselkednek. Nagy kérdés továbbá, hogy a nem demokratikus piacgazdaságok hogyan működnek, mert ezek befolyásolják majd a döntéseket. „Ez az újfajta kapitalizmus más lesz, de valószínűleg nem fog tetszeni azoknak, akiknek a régi sem tetszett” – tette hozzá Bod Péter Ákos, aki bízik abban, hogy Európa nem skanzen lesz, hanem egyfajta minőséggenerátorként működik majd.
Szerinte Európának a sokszínűségével vannak olyan versenyelőnyei, melyeket más kontinensek nem tudnak lemásolni, így lehetetlen, de nem is kifizetődő megkísérelni a kiválást a „hanyatló Európáról”, számunkra sem „keletről fúj a szél” – közölte, hozzátéve: az ország ezer szállal kötődik a kontinenshez.
Mint mondta, valószínűleg kríziseken keresztüli növekedés korszakába lép az európai gazdaság, és azt aligha várhatjuk, hogy visszaálljon a korábbiakban megszokott növekedési trend. Eleve a „jó” két évtized volt a kivétel, nem a mai bizonytalanság, hangsúlyozta Bod Péter Ákos.
A válságról a professzor úgy vélekedett: az EU, az USA és Japán mondott csődöt, nincs szó általános krízisről. A globális piac intézményi, politikai keretei átalakulnak, de a rendszer adaptációs képessége jó. „Ezért sincs új Marx vagy Mao” – vélekedett Bod Péter Ákos, aki szerint a G20 megjelenése jelzi az új realitásokat: az IMF-ben és más szervezetekben megjelennek nem európai típusú gondolkodási minták.
