Nincs pénz a felújításokra
Saját bevétel lehet egy kórház számára a külföldi, illetve az esetleges VIP-betegek ellátása, valamely helyisége bérbeadása. A Magyar Kórházszövetség számításai szerint az ilyen tételek nem érik el az intézmények összbevételeinek 5%-át.
Ami az uniós forrásokat illeti, azokat általában nagyobb beruházásokra, felújításokra hirdetik meg, állagmegóvásra jellemzően nem ad pénzt az EU.
A harmadik lehetőség, hogy a kórházak az egészségbiztosítótól kapott finanszírozásukból fedezzék kötelezően elvégzendő felújításaikat, beruházásaikat, tulajdonképpen törvénytelen. Ebből ugyanis a béreken túl a napi működéshez szükséges kifizetéseket lehet csak teljesíteni, mint energia-, gyógyszer-, élelmiszer-, orvostechnikai eszköz beszerzése. Ha mindezt kifizetnék, akkor a fennmaradó összeget már lehetne felújítási-felhalmozási forrásként kezelni – csakhogy ma egyetlen olyan kórház sincs Magyarországon, amely minden fizetési kötelezettségét percre pontosan teljesítené, és még pénze is maradna.
A halaszthatalan munkálatok között olyan kötelezettségek is szerepelnek, amelyeket valamely hatóság írt elő. „Az ÁNTSZ, a tűzoltóság vagy más hatóság is támaszt felénk olyan elvárásokat, amelyeket akkor is teljesítenünk kell, ha nincs pénzünk. Például a töredezett padló cseréjét, a hámló vakolat miatti festést. Ha ezeket elmulasztjuk, akár meg is bírságolhatnak bennünket” – érzékelteti a helyzet komolyságát a Kórházszövetség elnöke.
Rácz Jenő szerint vitathatatlan, hogy az önkormányzatok sem voltak mindig jó gazdái a kórházaknak. Ez is oka, hogy ekkora nagyságrendű a felújítási-beruházási igény. Ugyanakkor az utóbbi években több település is hozzá tudott járulni kórháza infrastruktúrájának javításához, az uniós pályázatok 10%-os önrészének finanszírozásával pedig több településen is milliárdos nagyságrendben támogatták az intézmények korszerűsítését. Olyan pedig nem fordult elő, hogy egy fillért se adjanak a jogos felújítási igényekre.
Öt éven belül körülbelül százmilliárd kellene
Információink szerint a 24 milliárd forintnak legalább a négyszerese szerepel forrásigényként az ötéves fejlesztési tervekben. Ezekben az intézmények tételesen összeírták, mely elöregedett, tönkrement eszközeiket szeretnék felújíttatni, pótolni, cserélni, milyen informatikai fejlesztéseket tartanának szükségesnek. Forrás természetesen ezekre a fejlesztésekre, beruházásokra is csak akkor lesz, ha a kórház maga szerzi meg. Az állam ugyanis ezekre már végképp nem tud áldozni – ám azt meghatározza, mik a prioritások. A közép- és hosszabb távú fejlesztéseknél a GYEMSZI tájékoztatása szerint fontos szempont, hogy az egészségügyi rendszer átalakításával összhangban fejlesszék az ingatlanokat. A másik elvárás, hogy az épületek gazdaságosan legyenek üzemeltethetők, ami homlokzatfelújítással, nyílászárócserével vagy a fűtési rendszer korszerűsítésével teljesíthető.
Haiman Éva Öt éven belül körülbelül százmilliárd kellene Információink szerint a 24 milliárd forintnak legalább a négyszerese szerepel forrásigényként az ötéves fejlesztési tervekben. Ezekben az intézmények tételesen összeírták, mely elöregedett, tönkrement eszközeiket szeretnék felújíttatni, pótolni, cserélni, milyen informatikai fejlesztéseket tartanának szükségesnek. Forrás természetesen ezekre a fejlesztésekre, beruházásokra is csak akkor lesz, ha a kórház maga szerzi meg. Az állam ugyanis ezekre már végképp nem tud áldozni – ám azt meghatározza, mik a prioritások. A közép- és hosszabb távú fejlesztéseknél a GYEMSZI tájékoztatása szerint fontos szempont, hogy az egészségügyi rendszer átalakításával összhangban fejlesszék az ingatlanokat. A másik elvárás, hogy az épületek gazdaságosan legyenek üzemeltethetők, ami homlokzatfelújítással, nyílászárócserével vagy a fűtési rendszer korszerűsítésével teljesíthető.-->
