A nagyvárosok lehetnek az ingatlandíj nyertesei
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÉrtéknövekedési díj az ingatlanok után, útépítési hozzájárulás, külön díj kivetése parkoló- vagy épp közműépítésekre – új, adónak hivatalosan nem nevezhető, ám azzal gyakorlatilag megegyező bevételekhez juthatnak az önkormányzatok. Az ezt rendező friss törvénytervezet elsősorban az új lakóparkokat építő Budapestnek és az agglomerációnak kedvezhet, valamint olyan, nagyobb cégek érkezése miatt sok dolgozót letelepíteni készülő városoknak, mint például Győr vagy Kecskemét. A tervekhez azonban az Alkotmánybíróságnak lehet még néhány szava.
Az önkormányzatok legfeljebb tízszázalékos hozzájárulást vonhatnának el az ingatlanok értéknövekedése után azok tulajdonosaitól. Erre akkor nyílhat lehetőség, ha a helyi építési szabályzat módosítása miatt nő az ingatlanok értéke – a gyakorlatban ez elsősorban arról a helyzetről szólhat, amikor belterületbe vonnak be egy addig alacsonyabb értékű telket vagy házat. Vagy épp egész lakóparkok területét; a nagyobb üzlet természetesen ebben van. Lapunk kérdésére Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke elmondta: az így befolyó összegből finanszírozhatnák az újonnan beépített területek közművesítését. Azt ugyan nem tartja valószínűnek, hogy az önkormányzatok valamennyit más céljaikra is félre tudnának tenni, ám így is komoly terhet vennének le a vállukról. Pontos számítás arról nem készült, hogy ez forintosítva mit jelenthet, de Schmidt szerint egy belterületbe sorolás 2-3-szoros értéknövekedést is jelenthet, a különbözet tíz százaléka pedig valóban nagy segítség lenne az önkormányzatoknak, ám nem kis teher a tulajdonosoknak.
Más kérdés, hogy csak akkor vethetnék ki ezt a díjat, ha önkormányzati szintű ingatlankataszter készült. Ilyen viszont nincs, vagyis csak közvetett számítási módszerekkel lehetne meghatározni, mennyivel nőtt az érték. Az Alkotmánybíróság az ingatlanadót korábban többek közt épp emiatt nevezte alkotmányellenesnek – arról egyelőre nem tudni, hogy az új alaptörvénybe ütközőnek minősítenék-e a tervet.
Nem ez az egyedüli teher azonban, amit a városok kivethetnének. Az önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy utak, valamint parkolók építésére, sőt akár a közművesítésre is szedhetnek hozzájárulást, rendeletben szabályozva. Az nem szerepel a szövegben, hogy ez mekkora lehet. A tervezetet a kormány még nem tárgyalta, vagyis még nem tekinthető hivatalos kormányzati előterjesztésnek.
