Magyar gazdaság

Csermely Ágnes: lassan és vergődve jövünk ki a válságból

A válság utáni potenciális növekedés megítéléséhez kevés fogódzót nyújt a válságot megelőző időszak - mondta Kaderjákné Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója 2012. május 15-én az Állami Számvevőszék (ÁSZ) „Államadósság és Gazdasági Növekedés" című konferenciáján.

Kaderjákné Csermely Ágnes szerint a válság a kibocsátás szintjét is érinti, bizonytalan a ciklikus helyzet megítélése, és a válság után alacsonyabb növekedési ütem várható. „A költségvetési folyamatok kivetítése rendkívül érzékeny mind a ciklikus pozíció megítélésére, mind a potenciális növekedés várható alakulására" - fejtette ki az MNB igazgatója.

„Van egy kellemetlen mellékhatása annak, hogy lassan és vergődve jövünk ki a válságból, mégpedig az hogy tartós veszteséggé válik, amit korábban ciklusnak gondoltunk" - mondta az MNB igazgatója. A jegybankban ma már csak 1 százalékos potenciális növekedéssel számol, miközben ez a válság előtt 3 százalék körül volt. A magyar gazdaságnak komoly finanszírozási korlátai vannak, az eurózóna válsága miatt ez a folyamat felgyorsult.

Ezen rövid távú folyamatokon túlmutatva az látható, hogy külső finanszírozási korlátok mellett kell a növekedést beindítani. Ezt két módon lehetséges megközelíteni. Az egyik a felzárkózási megközelítés, ami szerint az ütem a külső forrásbevonás mértéke és felvevőpiacaink növekedési kilátásai alapján meghatározható, a kérdés pedig az, hogy mekkora fizetési mérleghiány tartható fenn. A másik egy termelési függvény alapú megközelítés, ami szerint a külső források elapadása, a kockázati felárak növekedése a termelési tényezők felhalmozását érinti legerőteljesebben.

A finanszírozási források szűkülése a termelékenységet is inkább kedvezőtlenül érinti, a foglalkoztatás trendjére a szerkezeti átalakulás miatt megnövekedett súrlódásos is kedvezőtlenül hat. „Minden nagyon bizonytalan, a növekedés az európai helyzet kezelésétől és a magyar gazdaságpolitika piaci megítélésétől függ leginkább" - tette hozzá.

A beruházások visszaesése jelentős volt, a kormány számos intézkedést tett az aktivitás növelésére, az MNB ezen a téren jelentős emelkedést jelez előre 2025-ig. A munkanélküliség ezzel együtt csak lassan csökken majd. „A kormányzati intézkedések támogatják az aktivitás bővülését, de a foglalkoztatás bővüléséhez béralkalmazkodásra és beruházásokra is szükség van" - zárta előadását az MNB igazgatója.

növekedés vergődés MNB válság
Kapcsolódó cikkek