BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Felmerült a görög csőd rémképe

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A görög lakosság megelégelte a költségvetési megszorításokat, ezért nem szavazott bizalmat a megtakarítás ösztönzését szorgalmazó pártoknak. Az is kiderült, hogy vége a Sarkozy-Merkel paktumnak, miután Francois Hollande nyerte az elnökválasztást. Nagy volatilitás után délutánra némileg megnyugodtak a piacok.

Az európai tőzsdeindexek meredek gyengüléssel kezdték a napot, mert a piaci szereplők nem örültek annak, hogy Francois Hollande győzelmével felpuhulhat a fiskális szigor az euróövezetben. A kockázatkerülést az is fokozta, hogy Görögországban nem biztos a megszorítás-pártiaknak többsége, így akár el is bukhat a második mentőcsomag.

A félelmek hatására az euró három hónapos mélypontra esett a dollárral szemben: a kurzus a pénteki 1,315-ről 1,30 alá került hétfő reggelre, majd délelőtt visszakapaszkodott a lélektani határ fölé. Több stratéga úgy látja, ezzel az euró 2012 januári mélypontját tesztelheti, 1,2623 dolláros árfolyamon.

A közös európai deviza az angol font ellenében három és fél éve nem látott gyenge szintre került. Egyre több piaci szereplő aggódik, hogy a politikai fejlemények miatt nem folytatódik a tervek szerint az adósságválság elleni küzdelem.

Görögországban talán a legrosszabb végkimenetel következett be – mondta Lutz Karpowitz a Reuters hírügynökségnek. A Commerzbank elemzője szerint úgy látszik lehetetlen olyan kormányzatot találni, amely támogatná a megszorításokat.

A görög tőzsde 7 százalékkal zuhant hétfőn délelőtt, mert a befektetők elkezdtek menekülni a kockázatosabbnak ítélt eszközökből. A National Bank of Greece papírjainak árfolyama pedig több mint 17 százalékkal zuhant.  A szavazók a megszorítások miatt büntették meg a jobbközép és balközép vezető pártokat.

Görögország kilépése az euróövezetből katasztrofális lenne, és nem csak a görögök számára – mondta hétfőn az eurózóna ideiglenes mentőalapjának vezére.

„A görög választásokon a jelenlegi kormánypártoknak nem sikerült többséget szereznie, ezáltal a görög csőd rémképe újfent felmerült” – vélekednek az MKB Bank elemzői. Úgy látják, ennél jelentősebb vitákat szülhet a francia elnökválasztás, hiszen Francois Hollande ígéretei alapján újratárgyalná a fiskális paktumot és a növekedést elősegítő lépésekkel egészítené ki azt.

A Merkel–Sarkozy tandem már a múlté, kommentálta az eseményeket Karsai Péter. A francia választás utáni kérdőjelek mellett komoly gondot jelenthet a görög referendumon kialakult patthelyzet. A helléneknél ugyanis veszélyben van az eddigi megszorító politikát támogató mérsékeltebb pártok többsége, miután a radikális pártok előretörtek – vélte a Commerzbank közgazdásza.

Hangsúlyozta, három éve tartó mentőfolyamat futhat zátonyra azzal, ha Görögország kihátrálna az eddigi folyamatokból, és kérné a jelenleg hatályos megállapodások újratárgyalását.

A piaci szereplők a biztonságosnak ítélt eszközök felé fordultak, így a német államkötvények hozama rekoradalcsony szintre csökkent. Közben az olasz és a francia állampapírok hozama emelkedett.

A befektetők szabadulni kezdtek a kockázatosabbnak ítélt eszközöktől, így a feltörekvő devizának számító forintot is elérték az euróövezeti rengéshullámok. A hazai fizetőeszköz azonban csak mérsékelt leértékelődést mutatott, a pénteken késő este kialakult 286 forintos árfolyamról 287-ig esett hétfő hajnalra a forint. Délelőtt pedig ledolgozta hátrányát, és újra 286 körül ingadozott a jegyzés a bankközi piacon. A forintnak továbbra is támogatást nyújt a nemzetközi viharok ellen, hogy már nem veszik a távoli jövőbe az EU/IMF-tárgyalások megkezdése.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.