G8: vesztésre áll a német szigor

Nem Angela Merkelé volt a hétvége: nem elég, hogy a világ legfejlettebb államait tömörítő G8 csúcstalálkozóján nyíltan kiálltak az ő elképzeléseitől eltérő gazdaságpolitika mellett, de a Bayern München is kikapott szombaton a BL-döntőben. Így a csúcs idején zajló futballmeccs után legfeljebb kollégái, köztük a házigazda amerikai elnök, Barack Obama együttérző sajnálkozását tudta bezsebelni a politikus.

A Camp David-i amerikai elnöki nyaralóhelyen rendezett G8-csúcsot nyilván még mindig az euróövezet válsága uralta, ám az elmúlt évek retorikájához képest a kulcsszó immár nem a megszorítás volt. A sorra lecserélődő európai vezetők és az újraválasztásra készülő Obama mellett tehát egyre inkább kénytelen háttérbe szorulni az ezt szorgalmazó német kancellár – még akkor is, ha a fiskális fegyelem egyre kidolgozottabb rendszere lassan már működőképes lesz az EU-ban, míg a növekedésösztönzésre, a munkahelyteremtésre összpontosító programok egyelőre mindössze a szólamok szintjén léteznek.

Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Oroszország vezetőinek részvételével tartott találkozót megnyitó amerikai elnök is azt hangsúlyozta: „mindannyian teljesen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a növekedés, a stabilitás és a pénzügyi konszolidáció egyszerre legyen része egy átfogó tervnek, amelynek célja biztosítani állampolgárainknak azt, amire mindannyian törekszünk: a boldogulást”. Továbbra is kérdéses azonban a két fő irány, a megszorítás és a növekedésösztönzés összehangolása úgy, hogy mindenkinek jó legyen, ráadásul mindezt a görögök euróövezeti tagságával kombinálva. A vitát jelzi az is, hogy a nyolcaknak a megoldást illetően a zárónyilatkozat szerint csak abban sikerült megegyezniük, hogy „a helyes módszerek országonként eltérőek”.

Ami a németekét illeti, úgy tűnik, Merkel, még ha kényszeredett mosollyal is, lassan puhít a szigorral kapcsolatos álláspontján. Erre utal az a megállapodás, amelyet a német kormány a legnagyobb német szakszervezettel, az IG Metallal kötött, és amelyben az inflációs rátát kétszeresen meghaladó, 4,3 százalékos béremelésre hagytak jóvá. A cél a fogyasztás élénkítése lehetett az euróövezet legnagyobb, a jelek szerint a válságot már stabilan maga mögött hagyó ­országában.

A többiekkel kapcsolatban már nem ennyire egyszerű a helyzet. A válság újbóli erősödése nyomán az elmúlt hetekben felmerült ötletek között a spanyol bankok uniós forrásokból történő feltőkésítésével, vagy egy uniós szintű bankbetét-biztosítási rendszer létrehozásával is foglalkoztak Camp Davidben, egyezségre azonban nem jutottak.

Nem hoztak döntést az iráni embargó miatti olajellátási problémák megoldásáról sem. Az iráni export elleni, júniustól életbe lépő embargó ellen korábban azt várták, a G8 egyes tagjai bejelentik a stratégiai tartalékok megnyitását. Ehelyett közölték: szükség esetén a Nemzetközi Energiaügynökséghez fordulnak, hogy az biztosítsa a piac teljes körű és időben történő ellátását.

A Moody's Investors Service csütörtökön leminősített 16 spanyol bankot. Tartani lehet tőle, hogy a bankrendszert övező általános bizalmatlanság miatt tarthatatlan szintre emelkednek a szuverén adósság finanszírozásának költségei.

A Moody's Investors Service csütörtökön leminősített 16 spanyol bankot. Tartani lehet tőle, hogy a bankrendszert övező általános bizalmatlanság miatt tarthatatlan szintre emelkednek a szuverén adósság finanszírozásának költségei. EBRD: vezetőcsere és lassuló keleti régiók Éves közgyűlését tartotta Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A bank a tavalyi 4,6 százalék után idén 3,1 százalékos gazdasági növekedésre számít a közép-kelet-európai, egykori szovjet térségbeli és észak-afrikai, közel-keleti országokban. Magyarországon 1 százalékos visszaesést jósol. A bank bekapcsolná a demokratizálódó arab országokat a programokba; erre egymilliárd eurós alapot hoznak létre. Új elnököt is választottak a brit Sir Suma Chakrabarti személyében. Ő az első brit elnök.-->