Kérésekkel előztük az ajánlásokat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Meg kell várni, mi lesz pontosan a javaslatokban. Ha ezeket megkapjuk, akkor tudunk véleményt mondani” – így kommentálta a Világgazdaságnak Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője azt a növekedésösztönző javaslatcsomagot, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be tegnap délelőtt Brüsszelben az EU-s kormány- és államfők informális csúcsértekezlete után.
A magyar kormányfő által kezdeményezett és az uniós közép-európai országok, a Visegrádi Csoport által kidolgozott terv négy fő területen vázol fel a gazdasági növekedés ösztönzésére alkalmasnak tartott lépéseket: a térség országai férhessenek hozzá az Európai Központi Bank devizacsere-ügyletekre vonatkozó tevékenységéhez, állítsák meg a bankok „Közép-Európából történő, anyabankok irányában zajló” tőkekivonását, az unióban tegyék rugalmasabbá a fordított áfa-beszedési rendszert, valamint erősítsék meg azt a tételt, hogy a kohéziós alapot továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni. A miniszterelnök szerint az érintett tagállamok várhatóan a június végi, félévzáró EU-csúcsértekezleten ismertetik majd a csomag részleteit.
Addig több fontos magyar-uniós ügyben is fejlemény várható: május 30-án országspecifikus, elsősorban gazdaságpolitikai ajánlásokat tesz közzé az Európai Bizottság többek között Magyarország számára, a június 22-i Ecofin-ülésen pedig az uniós pénzügyminiszterek arról döntenek majd, hogy törlik-e a Magyarországnak járó kohéziós források részleges felfüggesztéséről hozott korábbi határozatot.
Szűcs Tamás azzal kapcsolatban nem kívánt állást foglalni, hogy a jegybanktörvény a jelenleg ismert módosításokkal megfelel-e majd mind a Bizottság, mind az EKB kritériumrendszerének, így a magyar kormány, valamint az IMF-EU közötti hiteltárgyalások megkezdésének lehetséges időpontját sem kommentálta. Azt azonban kérdésünkre megerősítette, hogy a június 22-i Ecofin-ülésen mindenképp döntenek majd a kohéziós források ügyében.
Ami az uniós növekedési csúcsot illeti, jelentős törésvonalak mutatkoztak a tagállamok között. Az egyik legvitatottabb pont az eurókötvények bevezetése volt – ennek előnye az lenne, hogy a közös euróövezeti garanciavállalás jelentette nagyobb biztonság miatt összességében csökkennének az állampapír-piaci hozamok, így több pénz jutna a gazdasági növekedés beindítására.
„Merkel asszony az eurókötvényt az európai integráció egy hosszútávú perspektívájának tekinti, gyakorlatilag végpontnak. Nekem más az elképzelésem: számomra ez kiindulópont” – foglalta össze a véleménykülönbséget Francois Hollande francia elnök. Részben Németország ellenállása miatt azonban kevés az esély arra, hogy az új közös kötvényeket rövid időn belül be lehet vezetni. Abban minden európai állam- és kormányfő egyetértett, hogy a növekedés fókuszba állítása nem jelentheti a költségvetési konszolidációról való lemondást. A megegyezésre szűk egy hónap áll rendelkezésre: a gazdasági bővülés beindítását célzó intézkedéscsomagról a június végi EU-csúcson születhet majd döntés.
Nekünk is fájhat a német esés
Tovább romlott a német feldolgozóipar helyzete májusban: a feldolgozóipari beszerzési menedzser index (PMI) az előző havi 46,2 pont után 45 pontra csökkent a Markit által közzétett előzetes adatok szerint. Elemzők korábban 47 pontot prognosztizáltak. Az 50 pont alatti érték már a szektor zsugorodását jelzi.A német feldolgozóipar teljesítményétől nagyban függ térségünk ipara is, így mindez jelentős hatással lesz a hazai és a régiós teljesítményre is.
A német feldolgozóipar teljesítményétől nagyban függ térségünk ipara is, így mindez jelentős hatással lesz a hazai és a régiós teljesítményre is.-->
