Rosszul felhasznált pénzek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az ÁSZ jelentésében arra kereste a választ, hogy a 2100 milliárd forintos uniós forrásból finanszírozott, kormányzati döntésen alapuló beruházások mennyiben valósították meg a 2007-ben elindított Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) célkitűzéseit, melyek a gazdasági növekedés ösztönzésére és új munkahelyek létesítésére irányultak. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ elnöke azt mondta, ezen beruházásoknak valójában nem jelentkezett többlethatásuk a gazdaság szempontjából, amit a minap megjelent negyedéves, csökkenő GDP-adattal is alátámasztott.
Szerinte a többlethatások elmaradását az okozta, hogy a gombhoz varrták a kabátot, vagyis a kormányzati beruházások megvalósítása kapkodva, átgondolatlanul történt. „Egyes projektekről szóló döntések meghozása után kezdtek hozzá a beruházások előkészítéséhez, a tervek átgondolásához, illetve az önrész előteremtéséhez” – mondta az ÁSZ elnöke.
Bár az ÚMFT fő célként tűzte ki a gazdasági növekedés és a foglalkoztatásbővítés ösztönzését, a vállalkozások csupán a támogatások 0,7 százalékát kapták, vagyis a 2100 milliárdos forrásból mindössze alig 15 milliárdhoz jutottak hozzá – hangsúlyozta Holman Magdolna, az ÁSZ felügyeleti vezetője. A támogatások 98 százalékát a közszféra kapta oly módon, hogy 47 százalékot tett ki az állami tulajdonú gazdasági társaságok részesedése. A közszféra azonban nem volt felkészülve a források gyors felhasználására. Az ellenőrzött projektek kidolgozása és elbírálása átlagosan több mint egy évet vett igénybe. Volt, amire három-négy év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni. Ilyen például a Budapest–Lőkösháza-vasútvonal rekonstrukciója. 2010 végéig a 2100 milliárdos forrást – amely a 2007–2013 között hazánk rendelkezésére álló 8 200 milliárdos uniós fejlesztési keret közel 30 százalékát jelenti – 354 projektre kötötték le szerződéssel. Ez nem fedi le az összes támogatott projektet, mert kidolgozatlanság, forráshiány miatt egyes projektek támogatását visszavonták. Így jártak el például a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítésére vonatkozó beruházásnál.
Az ellenőrzött 72 projekt közül eddig 18 valósult meg, további 18 projekt – köztük a 4-es metró – esetében viszont 2011 végéig már lejárt az eredeti befejezési határidő. A megalapozottság hiányossága miatt megnövekedett projektköltségekre jó példa a Margit híd felújítása, mely a tervezett 12 milliárd helyett 29 milliárdba került.
Forrásokat veszíthetünk az önrész miatt
Az uniós források lehívásának lehetséges arányára vonatkozó kérdésünkre Domokos László elmondta: nagyon komoly a fenyegetettség a tekintetben, hogy hazánk nem tudja lehívni a 2007–2013-as időszakban összességében rendelkezésére álló 8 200 milliárd forintos uniós forrást. Ennek az egyik legfőbb oka, hogy költségvetési szempontból jelenleg komoly korlát közé szorult az ország – mondta. Pont akkor, amikor fejleszteni kellene, a hitellehetőségek beszűkülése miatt az önrész előteremtése komoly kihívást jelent az önkormányzatok és a vállalkozások számára – hangúlyozta az elnök.Domokos László nemmel válaszolt arra a kérdésünkre, hogy az ÁSZ kapott-e megkeresést az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatalától (OLAF) a Közgépnél tartott helyszíni ellenőrzés ügyében.
Domokos László nemmel válaszolt arra a kérdésünkre, hogy az ÁSZ kapott-e megkeresést az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatalától (OLAF) a Közgépnél tartott helyszíni ellenőrzés ügyében. A Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítését célzó beruházás volt az egyik olyan projekt, amelynek támogatását visszavonták-->
