BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Szűcs Tamás: a labda a levegőben van

Maradtak nyitott kérdések azt követően is, hogy az Európai Bizottság beleegyezését adta Magyarországnak az EU-IMF-hiteltárgyalások megkezdéséhez – nyilatkozta lapunknak Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője.

– Mi történt múlt kedden Brüsszelben?
Egy viszonylag rövid találkozó zajlott le Orbán Viktor és José Manuel Barroso bizottsági elnök között, ám ezt egy hosszú előkészítő folyamat előzte meg, több témában, több szálon. A szakértői egyeztetések mellett elemeztük az egyes vitatott jogszabályok esetében megküldött magyar válaszokat. Kedden Barroso bizottsági elnök ismertette ezek eredményeit a magyar miniszterelnökkel, aki a legmagasabb szintű elkötelezettséget tett arra, hogy a vitás kérdéseket a lehető leghamarabb megoldják. Ezzel az üzenettel ment Barroso másnap a bizottsági ülésre – mindennek a konklúziója lett az, hogy a bizottság hozzájárul tárgyalások megindításához.

– Arról van szó, hogy a magyar válaszok kielégítették a bizottságot, vagy arról, hogy azok nem, hanem Orbán Viktor ígéretei?

A magyar válaszok – és itt nem egy egyoldalas papírra kell gondolni, hanem egy részletes érvrendszerre – több szempontból kielégítőek voltak, két ügy azonban az Európai Bíróság elé került.

– Ezek szerint a jegybanktörvénnyel kapcsolatban kielégítő biztosítékokat kapott a bizottság, hiszen  ebben az ügyben végül nem fordultak a bírósághoz.

A bizottság közleménye szerint a mi részünkről nem látjuk akadályát a tárgyalások megindításának, feltéve, ha a parlament elfogadja az összes ehhez szükséges törvénymódosítást.

– A jegybanktörvényel kapcsolatban két hete volt egy ötoldalú egyeztetés, ez is fordulópontot hozott?

Frankfurtban egy szakértői egyeztetés zajlott, az első része egy folyamatnak. Amennyire érzékelem,  vannak még nyitott kérdések, ezeket ebben a körben kellene megoldani. Itt az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank a saját mandátumának megfelelően jár el és dönt.

– Bírálatként felmerült az Európai Bizottsággal szemben, hogy az elmúlt hónapokban túlságosan politikai lépéseket hozott Magyarországgal kapcsolatban. Egyetért ezzel?

Nem látom ezt jogos bírálatnak. Persze hozzászoktunk: van, aki azért bírál minket, mert politikai indíttatást vélelmez, más úgy látja, a politikai helyett túlságosan jogi megközelítést választunk. A valóság az, hogy a bizottságnak van egy szigorúan kötött mandátuma: a szerződések őreként az uniós jog betartatása a feladatunk. Ez a szemlélet fog fennmaradni a jövőben is. Ezzel kapcsolatban a legmarkánsabban január 18-án az európai parlamenti vitában fejtette ki az Európai Bizottság elnöke és alelnöke, Viviane Reding, hogy az ügynek a jogi mellett nyilván van egy politikai dimenziója, amelyben minden intézménynek – így az Európa Tanácsnak vagy a Velencei Bizottságnak is – megvannak a maga kompetenciái. Álláspontjukat természetesen az Európai Bizottság is figyelemmel kíséri. A miniszterelnök arra is a legmagasabb szinten kötelezettséget vállalt, hogy az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásait és észrevételeit figyelembe fogja venni a magyar törvények módosításakor.

– Az azért tény, hogy szokatlanul markáns volt a bizottság fellépése Magyarországgal szemben.

Szokatlanul markáns? Korábban nem volt ilyen ügy, ezért nehéz mihez viszonyítani. Ez nyilván nem egy átlagos jogsértési eljárás.
– Lehet olyan olvasata is az elmúlt héten történteknek, hogy Magyarországgal szemben a külső helyzet romlása miatt vált engedékenyebbé Brüsszel. Spanyolország gazdasági problémái erősödnek, a görögöknél a hét végén választások lesznek – nem az motiválta a bizottságot, hogy legalább egy gonddal kevesebb legyen?
Az, hogy a piacok és elemzők melyik országot tekintik éppen stabilnak vagy instabilnak, szinte naponta változik. Nekünk nyilván azt kell szem előtt tartani, hogy lehetőleg mindenhol stabil legyen a helyzet – ez igaz Magyarország esetében is. Az látható, hogy a piacok számára egy IMF-EU-megállapodás kiszámíthatóságot hozna a gazdaságpolitikában, de az általános gazdasági helyzet stabilitását is erősítené.

– Az időzítés tekinthető véletlennek?

Annak nem mondanám, hiszen a kötelezettségszegési eljárás magyar válaszait március 30-án kaptuk meg, és mostanára érett be ezeknek a válaszoknak az elemzése.

– Közben folyik egy másik eljárás is Magyarországgal szemben, a túl magas deficit miatt. Ez hogyan befolyásolhatja a hiteltárgyalások kimenetelét?

Mi mindig hangsúlyoztuk, hogy elkülönülnek az eljárások. A túlzottdeficit-eljárás akkor is megindult volna, ha semmilyen más nincs. Abban az értelemben kapcsolódnak csak egymáshoz, hogy a jogsértési eljárások kimenetele is hatással lehet a gazdasági helyzetre. Most publikálta a kormány az új konvergenciaprogramot, amelynek még folyik az elemzése. Ha ez számunkra megfelelő garanciákat tartalmaz, az elvezethet a túlzott deficit z eljárás folytatásának felfüggesztéséhez.

– Innen úgy tűnhetett, a Széll Kálmán-terv 2.0 hétfői publikálásával mintha beelőzött volna a kormány.

A Széll Kálmán terv 2.0-t a Barroso-Orbán találkozót megelőző napon tették közzé, és egy ilyen volumenű anyag elemzésére egyetlen nap nyilván nem elegendő.

– Egyelőre arra van garancia, hogy a tárgyalások megkezdésére jóváhagyását adta bizottság. Mi akaszthatja meg még a tárgyalásokat?

Az első kérdés, hogy pontosan mikor kezdődhetnek meg – erről nem mi döntünk egyedül, hanem az összes partner közösen. Utána pedig tisztázni kell, milyen típusú hitel legyen, és a megállapodást milyen feltételekhez kell kötni, illetve milyen összegről szóljon?

– Tehát időpontokat sem érdemes kérdeznem még. Ha jól értem, innentől közösen kell döntéseket hozni, vagyis már a korábbi kérdés is elveszítette a jelentőségét, hogy kinél van a labda?

A labda a levegőben van – egyrészt a magyar félnek végre kell hajtani a szükséges törvénymódosításokat, másrészt egy párbeszéd zajlik valamennyi érintett fél részvételével.

– Azzal kapcsolatban jóslásokba bocsátkozna, egy hiteltárgyalás mennyi idő alatt zárulhat le?

Ez függ attól, hogy mennyire rugalmasak a tárgyalófelek, de attól is, milyen típusú hitelről tárgyalnak.

– A magyar kormány a maga részéről hangsúlyozza, hogy nem hitelt, hanem egy elővigyázatossági keretet igényelne a valutaalaptól. A bizottság szerint mire van szüksége Magyarországnak?

Ez lesz az első kérdés a tárgyalásokon. Ez először tavaly novemberben merült fel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) ülésén. Akkor - a magyar kormány részvételével zajló – ülésen az az előzetes állásfoglalást született, hogy egy erős feltételrendszerhez kötött hitelmegállapodás szükséges. A magyar miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatában jelezte, hogy szeretné meggyőzni a nemzetközi partnereket arról, hogy a magyar gazdaság kedvezőbb helyzetben van, mint ahogy azt ők megítélik, így valójában csak pénzügyi hálóra van szükség.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek