BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Krausz Ferenc mellé állt Roska Botond is, együtt hívják haza a magyar kutatókat, pénz is van rá

Roska Botond csatlakozásával újabb világhírű magyar kutató áll az Élvonal Alapítvány mellé. Krausz Ferenc vezetésével a tehetséggondozó alapítvány célja, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön. Ennek érdekében magyar tehetségeket hívnak haza és csúcskutatási központokat hoznak létre, az idegrendszeri betegek új terápiás lehetőségeket kaphatnak.

Újabb neves magyar kutató csatlakozik a Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítványhoz: a Wolf-díjas Roska Botond neurobiológus, látáskutató is bekapcsolódik a kezdeményezés munkájába – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter.

SCHEKMAN, Randy W.; ORBÁN Viktor; LOVÁSZ László; KRAUSZ Ferenc
Krausz Ferenc (balról a második ) prominens emberekkel a Frontiers Campus kutatóközpont alapkőletételi ünnepségén  / Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

A cél, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön

Hankó Balázs bejelentette, hogy 

útjára indult az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány Krausz Ferenc vezetésével, amelynek célja 75 tehetséges magyar kutató hazahívása, valamint olyan fiatalok bevonása, akik a természettudományok területén a jövő meghatározó szereplői lehetnek. 

Hankó Balázs kiemelt célnak nevezte a magyar tudomány világszintre emelését és a tehetségek hazahívását.

Felidézte: 2024 őszén Endrődi Gergely csatlakozott az alapítványhoz, most pedig Roska Botond is bekapcsolódik a munkába. A miniszter közölte: céljuk, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön, és a tudomány valós megoldásokat adjon a társadalom, a gazdaság és a környezet legfontosabb kérdéseire. A tárcavezető kiemelte: az elmúlt években megújult az egyetemi infrastruktúra, az alapítvány pedig a legkiválóbb kutatóknak megfelelő kutatási környezetet biztosít.

Krausz Ferenc beszélt az Élvonal Alapítvány küldetéséről

A sajtótájékoztatón Krausz Ferenc, Nobel-díjas kutató kiemelte: Magyarország nyersanyaga a tehetség, erőforrása pedig a tudás. Mint mondta, az ország mindig bővelkedett tehetségben, ugyanakkor ezek gyakran külföldön válnak meghatározóvá és hosszú távon is ott működnek. Az Élvonal Alapítvány küldetése, hogy ezt a folyamatot visszafordítsa. 

Krausz Ferenc Roska Botond csatlakozását a kezdeményezés egyik mérföldkövének nevezte, hasonló jelentőségűnek, mint amikor március 31-én Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen letették az alapkövet a budapesti Infoparkban. 

Krausz Ferenc közölte:

a Magyarországra érkező világhírű kutatók nem adják fel külföldi állásukat, így az alapítvány szoros kapcsolatba kerül vezető nemzetközi kutatóintézetekkel, és ezen a hálózaton keresztül segíti a tehetségek pályájának alakulását.

ROSKA Botond
Roska Botond neurobiológus csatlakozik az Élvonal Alapítványhoz / Fotó: Hegedüs Róbert

Krausz Ferenc ismertetése szerint Roska Botond világhírű matematikus-neurobiológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen szerzett diplomát, majd a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-n folytatott doktori tanulmányokat. A PhD megszerzését követően Svájcban kezdett dolgozni, ahol interdiszciplináris kutatócsoportot hozott létre a látórendszer komplex vizsgálatára. Kiemelte: a látás helyreállítását célzó genetikai kutatásai elismeréseként 2020-ban elnyerte a Körber Alapítvány Körber Európai Tudományos Díját, 2024-ben pedig a látás megmentéséért és a vak emberek látásának helyreállításáért Wolf-díjjal tüntették ki. 

Új terápiás lehetőségeket nyújthatnak az idegrendszeri betegek számára

Roska Botond elmondta: az Élvonal Alapítvány különleges lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország tudományos teljesítményét magasabb szintre emelje, és Európából, az Egyesült Államokból vagy Kínából is idevonzza a fiatal tehetségeket. 

Roska Botond ismertetése szerint az idegrendszeri megbetegedések kutatása kerül az új központ fókuszába. Szakterületének és a létrejövő centrum munkájának középpontjában olyan, a társadalmat széles körben érintő betegségek állnak, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a vakság.

Hozzátette: az emberi agy működése – rendkívüli összetettsége miatt – várhatóan soha nem lesz teljes mértékben feltárható, ezért kiemelten fontos olyan technológiák fejlesztése, amelyek külső módon képesek befolyásolni az idegsejtek működését. Az új intézet elsődleges célja ilyen technológiák létrehozása, amelyek új terápiás lehetőségeket nyújthatnak a betegek számára. Megjegyezte: az intézet hosszú távú együttműködés keretében jön létre.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.