Új állami alap városfejlesztésekre
Hatalmas mennyiségben kerülhetnek bajba európai uniós pályázatok, ha az állam nem segít az önkormányzatoknak kitermelni a pályázati önrészt. Lassan itt az ideje lehívni a 2007 és 2013 közt kiadható EU-támogatásokból hátramaradt összegeket, Magyarország pedig nem áll jól az eddigiekkel. Sok településen most nyílhatna alkalom nagyobb fejlesztésekre az uniós pénzből, ám ehhez hozzá kell tenni a saját részüket is. Ez pedig nem egy helyen állítja megoldhatatlan feladat elé a városvezetőket.
Komolyabb segítséget jelenthet, hogy Államháztartási Önerő Alap felállításával gyorsítaná fel az uniós források kifizetését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az alap a súlyos anyagi gondban lévő önkormányzatok számára nyújtana segítséget abban, hogy elő tudják teremteni a szükséges önrészt a már elindított uniós fejlesztési projektek esetében. A rendszer kialakítása nem lenne teljesen újdonság, hiszen a kormányzat már tavaly, illetve 2010-ben is működtetett hasonló rendszert, például a Belügyminisztérium az ívóvíz-beruházásoknál működtetett ilyen rendszert. Az Alap felállításával azonban tovább fejlesztenék ezt a modellt. Az NFÜ javaslata szerint 109 milliárd forintos keretre lenne maximális igény, azonban már 50 milliárddal is kezelhető a helyzet.
Az ugyan változó, hogy egy projekt esetében mekkora önrészt kell biztosítania az önkormányzatnak, általánosságban a 10 és 20 százalék közötti hozzájárulás a leggyakoribb. Emellett az állam is szerepet vállal a legtöbb beruházás finanszírozásában. Mondhatjuk tehát azt, hogy egyik zsebéből rakna át az állam pénzt a másikba – az alapból az önkormányzati szektorba. Ám a helyzetet tovább bonyolítja, hogy így a pályázatok elbírálásával a kormány tovább növelheti befolyását a települések mindennapjaiban. Nem kevés pénzről van szó: körülbelül 5500 milliárd forint az az összeg, amelyet le lehet még hívni a most futó EU-költségvetési ciklusból hátralévő másfél évben, ha teljesítik a feltételeket; 2007-től mostanáig mintegy 2500 milliárdot sikerült. Az NFÜ-nél 152 milliárdnyi kifizetési kérelem van most. Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke egy sajtótájékoztatóján úgy számolt, hogy a problémáknak nagyjából a feléért a projekteket benyújtók a felelősek.
Petykó az uniós források lehívásának gyorsítása szempontjából az egyik legfőbb gondnak nevezte, hogy mintegy 700 milliárd forint értékű, időarányosan már aktuális számlát nem nyújtottak be a projektgazdák a fejlesztési ügynökségnek. E projektek 48 százaléka pedig az államháztartáshoz tartozó kedvezményezettek, vagyis önkormányzatok, illetve egyetemek beruházásai.
Megkerestük az NFÜ-t azzal kapcsolatban, hogy miként áll a javaslat kormányzati egyeztetése, mikortól állhat fel az alap, azonban kérdésünkkel a nemzeti fejlesztési tárcához irányítottak, a minisztérium szerint viszont az NFÜ az illetékes az ügyben.
Petykó Zoltán szerint tisztában kell lenni azzal, hogy az önerő részre kapott támogatás jelentős részét az önkormányzatok nem tudják majd visszafizetni, ugyanakkor ha ezen futó projektek nem valósulnak meg, az komoly problémát jelentene, hiszen a projektek kivitelező vállalkozóit úgyis ki kell fizetni, illetve jogszabályi, derogációs előírásokat is teljesíteni kell, például ivóvíz- vagy szennyvízberuházások esetében. Ezeket a projekteket valamikor mindenképpen be kell fejezni, a forrásokat pedig a költségvetésből mindenképpen fedezni kell – hívta fel a figyelmet az NFÜ elnöke.
Az uniós pályázatok céljait sokan kritizálták az elmúlt években. Nem kevés olyan beruházás került a támogatottak közé, mely szebbé tette a városképet, de nem volt „közvetlenül megtérülő”. Másra azonban gyakran nem volt mód pályázni. Az önkormányzatokat ráadásul továbbra is súlyos megszorítások sújtják. 2007-től folyamatos a pénzszűke, és a konvergenciaprogram a következő másfél évre újabb 100 milliárdos megtakarítást ír elő az önkormányzati rendszernek.
Százmilliók kellenének a legszegényebb településeknek
Lezárult az idei első köre a pályázatnak, amelyben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek járó, rövidebb nevén önhiki-támogatásért lehet folyamodni. Az elbírálás tart, információnk szerint még az első félévben meg is kaphatják az önkormányzatok a segélyt.Ha nem eleget ad az állam, hitelekből kell fedezni az önkormányzat napi szintű kiadásait – vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Polics József, Komló polgármestere. Az egykori bányászváros azok közé tartozik, amelyek 2011-ben százmillió forint feletti támogatást kaptak. Azonban az is kevésnek bizonyult a polgármester szerint; most 675 millióra pályáznak.
A legutóbbi önhiki-pályázatokon nyertesek listáján végigtekintve egyértelmű, hol a legnagyobb a baj. A legtöbbet, 100–300 milliót az egykori iparvárosok kapták, és dominál Kelet-, azon belül is Északkelet-Magyarország. Egy összegben a legtöbb Miskolcnak jutott, 378 millió forint. Sokan jelezték viszont, hogy szétaprózottak voltak a támogatások, több mint ezer település kapott olyan kis összeget, aminél többek szerint hatékonyabb lett volna néhány száz helyre nagyobb segítséget adni.
Ha nem eleget ad az állam, hitelekből kell fedezni az önkormányzat napi szintű kiadásait – vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Polics József, Komló polgármestere. Az egykori bányászváros azok közé tartozik, amelyek 2011-ben százmillió forint feletti támogatást kaptak. Azonban az is kevésnek bizonyult a polgármester szerint; most 675 millióra pályáznak.
A legutóbbi önhiki-pályázatokon nyertesek listáján végigtekintve egyértelmű, hol a legnagyobb a baj. A legtöbbet, 100–300 milliót az egykori iparvárosok kapták, és dominál Kelet-, azon belül is Északkelet-Magyarország. Egy összegben a legtöbb Miskolcnak jutott, 378 millió forint. Sokan jelezték viszont, hogy szétaprózottak voltak a támogatások, több mint ezer település kapott olyan kis összeget, aminél többek szerint hatékonyabb lett volna néhány száz helyre nagyobb segítséget adni.-->
