Átláthatatlan városi feladatok

Alig tudják az önkormányzatok, milyen feladatok várnak rájuk 2013-tól. Az új önkormányzati törvény ugyan már ismert, az oktatásügy, az okmányirodák és a napi szintű ügyintézés más feladatai kapcsán is pörög a jogalkotás, de egyik esetben sem tisztázott még, hogy pontosan mi dolguk lenne a városoknak. Kiemelkedő példája az átláthatatlanságnak az iskolák ügye. Arról már megszületett a döntés, hogy 2013-tól az addig városi kézben lévő oktatási intézmények átkerülnek az államhoz, legalábbis részben, néhány feladat megmarad a településeknél. Ám hogy pontosan melyek, és hogy honnan kell az önkormányzatoknak mindezt finanszírozniuk, az továbbra sem tudható.

Nem véletlen, hogy Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere az egyik olyan városvezető, aki a leghangosabban kritizálja a helyzetet – Szegednek évtizedek óta kiemelt jelentőségű ügye az oktatás. Botka nemrég a parlamentben arról beszélt: a kormány azt ígérte, hogy azok a települések, amelyek képesek fenntartani az iskoláikat, visszakérhetik a kormánytól az intézményeket. „Amikor megkérdeztük, hogy hol lesz ez szabályozva, azt mondták, hogy majd a köznevelési törvényben. Jött a köznevelési törvény, nem volt benne. Akkor azt mondták, hogy majd lesz melléklete. Nem lett melléklete” – fogalmazott a szegedi polgármester. Sőt állítja: mintegy húsz rendelethez lenne szükség ahhoz, hogy át lehessen állni az új típusú oktatási rendszerre, ám fél év alatt egy sem készült el”.

De úgy tudjuk, nem csak az ellenzéki városvezető elégedetlen a helyzettel. Volt olyan kormánypárti polgármester, aki kérdésünkre, hogy milyen lehet most az önkormányzatok új feladatköre, annyit mondott: ezt ő is szeretné tudni. A városvezető szerint gyakran úgy érezhető, de meg is érthető, hogy a kormány sok problémája mellett háttérbe szorulnak a települési ügyek, és bízik abban, hogy az új szabályozás bevezetéséig hátralévő fél évben elfogadható kompromisszumok születnek. A törvények jelenlegi értelmezése szerint a településeknek egy feladatuk volna, az infrastruktúra fenntartása. Vagyis az iskolákba szükséges kellékeket a városoknak kellene beszerezniük, míg beleszólásuk nem volna semmi más ottani ügybe; ez az egyik legfontosabb olyan pont, amelyen változtatnának a polgármesterek.

Több olyan intézmény is van, amelynek a jövő évi átadás-átvételéhez legkésőbb május 31-ig már meg kellett volna kezdeni az átszervezéseket, ám jogszabályi háttér nélkül ezt nem lehetett megtenni. Az iskoláknál emellett külön problémát jelent az is, hogy az állami átvétel időpontja, január 1-je kettévágja a tanévet.

Nem egyértelmű a járások kialakítása során sem, hogyan rendeznék az önkormányzatok feladatkörét. Igaz, e téren előrébb jár a jogalkotás, mint az oktatásügyben: azt már lehet tudni, hogy a járások gyakorlatilag az okmányirodák napi szintű ügyintézési feladatait vennék át. Arról azonban még tart a vita, hogy az ehhez szükséges infrastruktúrát hogyan osszák meg az önkormányzatok és a járások között. Most ha ugyanabban az épületben van az okmányiroda, mint az önkormányzat, a város tarthatja fent továbbra is, csak át kell engednie használatra a járásnak. Azt viszont nem szabályozták, hogy ezért milyen anyagi ellentételezés jár a városoknak.

Az önkormányzati feladatok kusza szabályozásának apró, de egyik leglátványosabb példáját időközben már korrigálták. Tavasszal a szabálysértési törvényt fogalmazták át úgy, hogy ez alapján sem a települések, sem az állam nem büntethette volna a szabálytalan parkolást.

Eközben úgy látszik, épp a fővárosban nem lesz még dugódíj egy ideig. Tarlós István főpolgármester csütörtökön azt jelentette be: őszig biztosan nem lesz döntés arról, hogy pontosan milyen zónán vagy zónákon belül vezessék be a dugódíjat, sem arról, hogy mennyit kell majd fizetniük az autósoknak a behajtásért. Annyi látszik biztosnak, hogy a díjat nem a teljes városra, csak a belső kerületekre vetnék ki 2013-tól.

Eközben úgy látszik, épp a fővárosban nem lesz még dugódíj egy ideig. Tarlós István főpolgármester csütörtökön azt jelentette be: őszig biztosan nem lesz döntés arról, hogy pontosan milyen zónán vagy zónákon belül vezessék be a dugódíjat, sem arról, hogy mennyit kell majd fizetniük az autósoknak a behajtásért. Annyi látszik biztosnak, hogy a díjat nem a teljes városra, csak a belső kerületekre vetnék ki 2013-tól. Állami feladat az iskolák fenntartása a kistelepüléseken A háromezer lélekszámúnál kisebb települések iskoláinak működtetése lesz automatikusan az állam kötelessége, ám ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, átveheti a feladatot – közölte tegnap az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa elmondta: a háromezernél magasabb lélekszámú települések is nyilatkozhatnak arról, hogy tudják-e fedezni a vagyonnal együtt járó kiadásokat. Ha nem, a központi költségvetés ebben az esetben is átvállalja a terheket. A fenntartói feladatok állami kézbe kerülését a nyáron több százmillió forintból létrejövő, Klebelsberg Kunóról elnevezett intézményfenntartó központ koordinálja majd.

A köznevelés – az óvodák kivételével – január 1-jétől kerül állami kézbe. Az átalakítás csaknem háromezer intézményt, 120 ezer pedagógust érint.-->