Berlin győzködi a spanyolokat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A madridi vezetésnek segítséget kell kérnie az euróövezet ideiglenes mentőalapjából (EFSF), mivel egyedül nem képes kezelni a spanyol bankrendszer válságát – a Der Spiegel című német hetilap legfrissebb száma szerint Berlinből így ítélik meg a dél-európai ország helyzetét. Mint a lap írja: a német kormány becslése alapján a spanyol bankrendszer egy 50–90 milliárd euró nagyságú tőkeinjekcióra szorul, ennyit pedig a spanyol állam nem tud előteremteni. Berlin ezért azt szorgalmazza a madridi vezetésnél, hogy minél előbb igényeljen támogatást az EFSF-ből. Az Angela Merkel vezette kormány ugyanis attól tart, hogy Görögország esetleges kilépése az euróövezetből tovább mélyítheti a válságot az övezet déli tagállamaiban.
A spanyol kormány egyelőre más véleményen van, Mariano Rajoy miniszterelnök legalábbis a hétvégén is igyekezett megnyugtatni honfitársai és az európai piac kedélyeit. Madrid mindenekelőtt azzal próbálkozik, hogy a bankrendszer válságát leválassza az állam gondjairól, ezzel indokolja azt is, hogy nem kíván külső támogatás kérni. A kormány azt tartaná megfelelőnek, ha a bajba került bankok közvetlenül, az állam közbeiktatása nélkül jutnának külső támogatáshoz. Erre azonban jelenleg nincs kidolgozott mechanizmus az euróövezetben, miközben a Washington Post szerint a Madrid által 2009-ben létrehozott bankmentő alapból mindössze 5 milliárd eurónyi forrás maradt. Az egyik legnagyobb spanyolországi bank, a Bankia feltőkésítésére nemrég 19 milliárd eurót költött Madrid.
Mariano Rajoy kormánya azért nem kíván támogatást kérni, mert attól tart, hogy a lépést a piac az államháztartás, nem pedig a bankrendszer válságaként értékelné, és ezért elpárologna a spanyol állampapírok iránti piaci bizalom. Más kérdés, hogy a piac már most sem bízik a spanyolokban: a tízéves államkötvények hozama a múlt héten már meghaladta a veszélyesnek tartott hatszázalékos szintet. Csütörtökön 6,7 százalékos hozammal kereskedtek a papírokkal.
Spekulatív sávban
Mélyen a spekulatív sávba süllyesztette Görögország adósosztályzati országplafonját szombaton a Moody’s, mert egyre nagyobb a kockázata Görögország távozásának az euróövezetből. A hitelminősítő az európai és az amerikai piaci zárások után, szombat hajnalban Londonban jelentette be, hogy a Görögországban honos kereskedelmi adósságkibocsátókra érvényes besorolási országplafont „Caa2” szinten állapította meg. Ez azt jelenti, hogy az országban bejegyzett vállalati adósokat a Moody’s ezentúl legfeljebb e súlyos befektetői kockázatokra figyelmeztető besorolási szintre értékelheti.Közben a görögöknél zajlik a kampány az újabb parlamenti választás előtt. Alexisz Ciprasz, a versengés egyik esélyesének tartott Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) vezetője pénteken azt közölte: az EU-val, az IMF-fel és az Európai Központi Bankkal kötött megállapodásnak még csak részleges végrehajtásáról sem lehet szó. Az utolsó közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor a mentőcsomagot támogató konzervatív Új Demokrácia párt lehet a június 17-ei választások győztese, bár a különbség nagyon csekély.
Közben a görögöknél zajlik a kampány az újabb parlamenti választás előtt. Alexisz Ciprasz, a versengés egyik esélyesének tartott Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) vezetője pénteken azt közölte: az EU-val, az IMF-fel és az Európai Központi Bankkal kötött megállapodásnak még csak részleges végrehajtásáról sem lehet szó. Az utolsó közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor a mentőcsomagot támogató konzervatív Új Demokrácia párt lehet a június 17-ei választások győztese, bár a különbség nagyon csekély.-->
