Bukhatunk az új EU-alapon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Brüsszel javaslata értelmében az Európai Összekapcsolódási Eszköznek (Connecting Europe Facility – CEF) nevezett infrastrukturális alap 40 milliárd eurós kerettel rendelkezne a 2014–2020 közötti időszakban, hogy a közlekedés, az energiahálózatok és az infokommunikációs technológiák (IKT) terén határon átnyúló projekteket finanszírozzon. A bizottság tervei szerint 21,7 milliárdot a közlekedés, 9,2 milliárdot az IKT, míg 9,1 milliárdot az energiaszektor kapna.
Emellett Brüsszel azt is javasolja, hogy a Kohéziós Alapból 10 milliárd eurót csoportosítsanak át a CEF-be, mégpedig közlekedésfejlesztési célokra. A transzeurópai hálózatokra így összességében 50 milliárd eurót különítene el Brüsszel, ami közel háromszoros növekedést jelent a jelenlegi hétéves költségvetési időszakhoz képest, miközben az EU-n belüli felzárkóztatást célzó kohéziós támogatásokra szánt összeg 336 milliárd euróra csökkenne a jelenlegi 355 milliárdról.
A Kohéziós Alap kedvezményezettjei – ahol az egy főre jutó GNI alacsonyabb az uniós átlag 90 százalékánál –, így Magyarország is azért ellenzi a 10 milliárdos átcsoportosítást, mert ehhez az összeghez csak akkor jutnának hozzá, ha sikeresen pályáznak az európai szinten meghatározott transzeurópai projektek megvalósítására. „Eddig automatikusan megkaptuk ezt a pénzt, most pedig Brüsszelben kellene pályáznunk rá” – fogalmazta meg egyértelműen a magyar kifogást Völner Pál a múlt heti miniszteri ülés után.
A 10 milliárdos átcsoportosítás révén összességében 50 milliárd eurós CEF-forrásért hazánknak versenyeznie kellene a többi tagországgal, így fennáll az a veszély, hogy arányosan jóval kevesebb forráshoz jutunk hozzá, mint ha ugyanezt az összeget a kohéziós politika keretén belül közvetlenül a tagállamoknak osztanák ki.
A brüsszeli javaslat szerint a 10 milliárdos átcsoportosított forrásért csak a kohéziós országok, míg a fennmaradó 40 milliárdért mind a 27 tagállam versenyezhetne. Utóbbi forrással kapcsolatban Kengyel Ákos, a Corvinus Egyetem docense azt mondta lapunknak: „félő, hogy nem tudunk majd labdába rúgni a transzeurópai projektekért folyó versenyben”. Szerinte ugyanis nagy az esélye annak, hogy a meghirdetett pályázatokat főként majd nyugat-európai projektek nyerik el, miután a jómódú nyugati tagállamok könnyebben tudják mozgósítani a szükséges magántőkét a projektekhez.
Ésszerű indokok a brüsszeli javaslat mögött
„A transzeurópai hálózatokra eddig igen kevés forrást különítettek el, így érthető Brüsszel törekvése, hogy növeljék a költségvetést ezen a közösségi szempontból igen fontos területen. Európa ugyanis nagy lemaradásban van a transzeurópai projektek terén, miután a korábbi, PPP-beruházásokon alapuló modell nem vált be, így Brüsszel minél több közösségi pénzt csoportosítana erre a célra” – emelte ki Kengyel Ákos. A szakértő szerint a határkeresztező kapacitások tekintetében – különösen az energetika területén – azért vannak hiányosságok, mert a tagállamok részben saját piacuk védelme érdekében nem kezelik kiemelt kérdésként a többi országra kiterjedő, határon átnyúló beruházásokat. Ezért indokolható a brüsszeli szándék, hogy közösségi szinten növeljék az e célra fordított közpénzek összegét.
