Csődveszély a spanyoloknál is

„A jelenlegi hozamszintek mellett nem leszünk képesek sokáig finanszírozni magunkat” – ezzel a figyelmeztetéssel rukkolt elő tegnap Mariano Rajoy miniszterelnök, alig egy nappal az EU-csúcs előtt. A kormányfő, alighanem a brüsszeli és frankfurti döntéshozók belátására apellálva, hozzátette: a csúcsértekezleten javasolni fogja bizonyos eszközök bevetését a pénzpiacok stabilizálása érdekében.

Rajoy kijelentése korántsem pánikkeltés: a spanyol állampapírpiacon az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedtek a hozamok. Madridot annak ellenére büntetik a piacok, hogy a kormány jelentős takarékossági csomagokat fogadott el az elmúlt években, államadóssága pedig nem éri el az uniós átlagot. Igaz, gazdasága súlyos recesszióba csúszott. Az omladozó bankrendszernek ugyan már kilátásba helyezett egy hitelcsomagot az eurózóna – ennek összege 51–62 milliárd euró között lehet a Eurogroup tegnapi közlése szerint –, az állam megtámasztására azonban aligha lenne elég forrása Brüsszelnek.
A hozamok lejjebb tornászásában egyrészt az EKB segíthetne azáltal, hogy felújítaná kötvényvásárlási programját, vagy újabb olcsó hitellel láthatná el az euróövezeti bankokat, amelyek abból vásárolhatnák a válságban lévő tagországok jövedelmező állampapírjait. Mario Monti, a szintén magas piaci hozamokkal küszködő Olaszország miniszterelnöke pedig nemrég azt javasolta, hogy az európai mentőalapok is vegyenek részt a tűzoltásban a dél-európai országok kötvénypiacain.
A Rajoy-kormány azt is szeretné elérni, hogy az eurózóna közvetlenül nyújtson hitelt a spanyol bankoknak. Így nem növekedne az államadósság, és a remények szerint nem romolna tovább a helyzet az állampapírpiacokon. Az EKB azonban egyelőre nem adta jelét annak, hogy az eddiginél jobban aktivizálná magát, a mentőalapok állampapír-piaci bevonására pedig egyelőre „nincsenek konkrét tervek”, mondta még múlt héten Angela Merkel német kancellár. Brüsszel ehelyett abban reménykedik, hogy a ma kezdődő csúcson nyilvánosságra hozandó nagyszabású integrációs tervvel sikerül lenyugtatni a piacokat – a bankunióról, fiskális unióról és eurókötvényekről szóló paktum révén az eurózóna hosszabb távon politikai föderációvá sűrűsödne össze.
Az biztos, hogy a csúcs jelentős vitákat hoz majd, nemcsak Spanyolország és Brüsszel, valamint Frankfurt, hanem Berlin és Brüsszel között is. Közös garanciavállalás, például eurókötvények formájában, addig nem lesz Európában, „amíg én élek”, mondta még kedden Angela Merkel, kerek perec elutasítva az Európai Bizottság erre vonatkozó elképzeléseit. A német kancellárral a jelek szerint egyetértenek a német liberálisok is: néhány képviselőjük „Hosszú életet kívánunk Önnek!” bekiabálással üdvözölte Merkel megjegyzését a Spiegel Online tudósítása szerint.
A kancellár tegnap a Bundestag előtt is kritizálta Herman van Rompuy, az Európa Tanács elnökének integrációs tervét: szerinte abban túl sok szó esik az adósságok közössé tételéről, és túl kevés az ellenőrzésről. Merkel, aki tegnap este Párizsban véglegesítette az álláspontokat François Hollande francia elnökkel, megerősítette: javasolni fogja a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését, valamint egy növekedésösztönző terv elfogadását is – ha másban nem, legalább utóbbi pontban enged a francia, spanyol és olasz követeléseknek.

Növekedésösztönző lépések kellenek

Azonnali cselekvésre van szükség az európai növekedés és munkahelyteremtés ösztönzése érdekében az EU-csúcson – mondta Győri Enikő egy háttérbeszélgetésen. A Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára közölte: a találkozón döntést kell hozni a növekedési paktumról. A csúcs másik feladataként az integráció közép- és hosszú távú irányának kijelölését említette. Lényegesnek nevezte, hogy az EU vezetőinek javaslata értelmében a bankunióról szóló tárgyalásokon minden tagállam részt vehessen majd, mivel hazánknak az az érdeke, hogy „mindig ott lehessünk az asztalnál”.