Föderációvá válna az euróövezet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMegelégelték az elmúlt évek pepecselését és balul elsült válságkezelő politikáját az EU vezető politikusai, akik egy igen radikálisnak tűnő integrációs tervvel rukkoltak elő a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt. A korántsem előzmények nélküli, de valóban nagy változásokat megcélzó reform ugyan elsősorban közép és hosszú távon kezelné az euróövezeti problémákat a nagyobb bajok megelőzésével, ezzel együtt a remények szerint közvetetten már rövidtávon is éreztetné hatását – Brüsszel ugyanis ezzel küldene félreérthetetlen jelzést a tőkepiacok számára, hogy rendelkezik hosszútávú tervvel az eurózóna megmentésére.
Az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank és az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup vezetői által jegyzett, több nyugat-európai lapban is megszellőztetett dokumentumban egyrészt az áll, hogy létre kellene hozni egy, az eurózónán túlra is kiterjedő bankuniót. Ennek élén az EKB állna, amely felügyelete alá vonná a tagállami jegybankokat. A javaslat szerint létre kellene hozni egy közös európai bankmentő alapot is, valamint közös garanciát kellene vállalni az európaiak bankoknál elhelyezett betéteire. Másrészt Brüsszel belenyúlhatna az eurózóna-tagállamok költségvetési terveibe abban az esetben, ha azok államadóssága túllépne egy előre meghatározott szintet. A költségvetési integráció keretében létrehoznának egy „fiskális szervet”, gyakorlatilag egy eurózónabeli pénzügyminisztériumot. A dokumentum szerint középtávon a fiskális unió keretében elképzelhető „közös adósságkibocsátás” is – ez kimondva-kimondatlanul az eurókötvények bevezetését jelentené.
A Handelsblatt a dokumentum láttán azt állította, hogy a monetáris unión belül meg vannak számlálva a nemzetállamok napjai, a Guardian szerint pedig a terv megvalósulásával egy bő évtizeden belül „politikai föderációvá” alakulna át az eurózóna. Igaz, nem kizárt, hogy a tervezetet végül felhígítják: az Európai Tanács elnöke, Herman van Rompuy által tegnap hivatalosan kiadott dokumentum már kevésbé radikális, mint a korábban kiszivárgott változat.
A tervezet felpuhulása nem is lenne meglepő, hiszen az eredeti formájában szinte biztosan megbukna a tagállamok ellenállásán. Angela Merkel például már jelezte, hogy jelenleg mind a banki betétállományra vonatkozó közös garancia, mind az eurókötvények ötletét elutasítja. Ez egyrészt a német alkotmányba ütközne, másrészt „közgazdaságilag is rossznak és kontraproduktívnak tartom őket” – mondta a német kancellár.
Berlin korábban azt is világossá tette, hogy a közös felelősségvállalás rendszere csak egy nagyon szoros fiskális unió és központi felügyeleti rendszer megvalósulása után lehet téma. Utóbbi viszont többek között Franciaország ellenállásába ütközhet, François Hollande elnök például aligha lenne hajlandó lemondani a tagállami szuverenitás egy részéről Brüsszel javára.
Egyre forróbb a helyzet Dél-Európában
Továbbra is csak jelentős hozamemelkedés mellett képes forráshoz jutni a tőkepiacokon Madrid. Negatív hírek érkeztek Olaszországból is, ahol áprilisban 6,8 százalékkal zuhantak a kiskereskedelmi eladások 2011 áprilisához viszonyítva – ilyen nagy mínuszra még nem volt példa a jelenlegi statisztika kezdete, 2001 januárja óta.Nehéz helyzetben van a mentőhitelt kért Ciprus is, melynek – szakértők szerint – akár 10 milliárd euróra is szüksége lehet.
Nehéz helyzetben van a mentőhitelt kért Ciprus is, melynek – szakértők szerint – akár 10 milliárd euróra is szüksége lehet.-->
