Gyakrabban fizethetünk mobillal
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságOtthon hagyott mobiltelefonjukat 23 perc után, pénztárcájukat viszont csak hét óra múlva hiányolták egy kísérlet résztvevői – érzékeltette a mobilfüggőséget Szetnics László, a MasterCard Europe mobilfizetésekért felelős vezetője egy tegnapi kerekasztal-beszélgetésen.
A MasterCard, a Magyar Telekom, a Telenor, az FHB Bank és a Cellum képviselői bejelentették, hogy már több mint 21 ezer felhasználó töltötte le okostelefonjára azt az alkalmazást, melynek segítségével a telefonnal ugyanúgy lehet fizetni, mint egy bankkártyával. A szoftver letöltői közül 5-6 ezren rendszeresen élnek is ezzel a fizetési lehetőséggel, ami internetes vásárlást, mobilegyenleg-feltöltést, számlafizetést vagy úgynevezett QR-kódos vásárlást tesz lehetővé. Más telefonoknál ugyanez a SIM-kártya cseréjével érhető el.
Az alkalmazás terjedését segíti, hogy a tavaly vásárolt mobiltelofonok 60, idén 80 százaléka már okostelefon volt. A MasterCard tavalyi felmérése szerint egymillió okostelefon-használó 10–12 százaléka nyitott erre a szolgáltatásra. A rendezvényen arról is beszéltek, ha valakinek a fizetésre is alkalmas mobilját ellopják, a pénze nem vész el. Vásárlás ugyanis csak az ügyfél által ismert, mPIN-kód használatával lehetséges.
Az utóbbi években több területen is fejlődött az elektronikus fizetések rendszere. Egyre több bankkártya tartalmaz mágnescsík helyett vagy mellett mikrocsipet. Ez a megoldás biztonságosabb, és több szolgáltatásra, például jutalompontok gyűjtésére ad lehetőséget. Emellett terjed az érintés nélküli paypass eszközök használata is és tavaly számos fesztivál tért át készpénzkímélő eszközök alkalmazására.
Ugyanakkor tavaly tízezerrel 8 millió 928 ezer darabra csökkent a Magyarországon forgalomban lévő bankkártyák száma. A lakossági kártyáké ötezer darabbal 8 millió 405 ezerre, a vállalatiaké szintén ötezer darabbal 523 ezerre mérséklődött. A frissen kibocsátott kártyák száma 8 894 ezer volt, ami 3 ezerrel kevesebb, mint amennyit 2010-ben bocsátottak ki. Mindegyik visszaesés mértéke egy százalék alatti.
Érdemben bővült ugyanakkor azoknak a boltoknak és vendéglátóhelyeknek a köre, ahol kártyával lehet fizetni. VISA-kártyát 50 481 helyen fogadnak el, ami 4,75 százalékos bővülést jelent. A MasterCard-kártyával 52 158 helyen lehet fizetni, ez 4,22 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A pénzkiadó automaták száma azonban csak 1,32 százalékos bővüléssel érte el a 4 907-et.
A kártyák számának csökkenése azonban nem járt együtt a kártyahasználat megtorpanásával. Tavaly többször és jóval több pénzt vettünk fel, vagy költöttünk bankkártyával, mint egy esztendővel korábban. A kártyás vásárlások száma és értéke is gyorsabban növekedett, mint a pénzkiadó automatáké. Tavaly 125,6 millió alkalommal használtuk készpénzfelvételre a bankautomatákat. Ez ugyan csak 0,86 százalékos növekedés, a felvett összeg azonban 9,47 százalékkal 6 303 milliárd forintra nőtt. Vásárlásra 229,3 millió alkalommal használtuk a kártyákat, ami 11,09 százalékos növekedés; az így leköltött összeg pedig 13,03 százalékkal 1 787 milliárd forintra emelkedett.
Több mint tizedével nőtt a Magyarországon kibocsátott kártyákkal külföldön felvett és elköltött pénz összege is. A külföldi készpénzfelvételek száma 10,78 százalékkal 1,408 millió darabra, a felvett összegek nagysága pedig 17,49 százalékkal 64,32 milliárd forintra emelkedett. Még gyorsabb volt a külföldi kártyás vásárlások elterjedése. Azok száma ugyanis 27,44 százalékkal 14,49 millióra értékük pedig 20,27 százalékkal 225,6 milliárd forintra növekedett.
Még a pénzfelvételen is spórolunk
Egyre gazdaságosabban használjuk bankkártyáinkat – derül ki a Magyar Nemzeti Bank által nyilvánosságra hozott adatokból. Az előző év során az egy tranzakcióra jutó készpénzfelvételek összege 46 212 forintról 50 183 forintra nőtt. A felvett készpénz után fizetett díj egy forintra jutó része ugyanis annál kisebb, minél nagyobb összeget veszünk fel.A gazdaságosságra való törekvést az is jelzi, hogy amíg az átlagos készpénzfelvétel 8,59 százalékkal nőtt egy év alatt, addig az egy vásárláskor elköltött összeg csak 1,8 százalékkal 7 798 forintra emelkedett.
Még szembetűnőbb a fenti tendencia, ha nyolc évre tekintünk vissza. Azóta ugyanis 35 586 forintról 41 százalékkal nőtt az egy tranzakcióra jutó készpénzfelvétel összege.
A vásárlásonként költött összeg viszont csak 8 997 forintról csökken a jelenlegi szintre. Az egy alkalommal történő pénzfelvétel összege érdekes módon nem közvetlenül a 2008-as válságot követően, hanem először 2004 és 2006 között és tavaly ugrott meg jelentősen.
A vizsgált időszak első két évében 7 ezer forinttal, utolsó évében 4 ezer forinttal nőtt meg az alkalmanként felvett összeg.
A gazdaságosságra való törekvést az is jelzi, hogy amíg az átlagos készpénzfelvétel 8,59 százalékkal nőtt egy év alatt, addig az egy vásárláskor elköltött összeg csak 1,8 százalékkal 7 798 forintra emelkedett.
Még szembetűnőbb a fenti tendencia, ha nyolc évre tekintünk vissza. Azóta ugyanis 35 586 forintról 41 százalékkal nőtt az egy tranzakcióra jutó készpénzfelvétel összege.
A vásárlásonként költött összeg viszont csak 8 997 forintról csökken a jelenlegi szintre. Az egy alkalommal történő pénzfelvétel összege érdekes módon nem közvetlenül a 2008-as válságot követően, hanem először 2004 és 2006 között és tavaly ugrott meg jelentősen.
A vizsgált időszak első két évében 7 ezer forinttal, utolsó évében 4 ezer forinttal nőtt meg az alkalmanként felvett összeg.-->
