Svájcnak, illetve Magyarországnak eddig kellett döntést hoznia a mintegy 130 millió frankos, vagyis több mint 30 milliárd forintos svájci forrás elosztásáról, illetve a pályázó projektek támogatásáról. A határidő lejártával mostanra kiderült, hogy az Alap finanszírozásával közel negyven projekt és több mint száz kisprojekt valósulhat meg a következő négy és fél évben.
A hivatalosan Svájci Hozzájárulásnak nevezett Alap része az átfogó nemzeti fejlesztési tervnek; kiegészíti az EU strukturális és kohéziós alapjait, és olyan projektek finanszírozását célozza, amelyek nem, vagy csak részben részesülnek más pénzügyi forrásokból.
A Svájci-Magyar Együttműködési Program egyik fő célja az elmaradott területek felzárkóztatása. A támogatás így elsősorban a hátrányos területekre összpontosul, ezért sok projektet a program célterületének számító Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön hajtanak végre.
A programnak köszönhetően olyan beruházások valósulhatnak meg, mint Ózd ivóvíz-ellátási infrastruktúrájának fejlesztése, árvízvédelmi információs rendszer fejlesztése a Felső-Tisza vízgyűjtőjén, illetve látássérült emberek számára bionikus és genetikus eszközök kifejlesztése.
Svájc az EU-val kötött megállapodása alapján támogatja hazánkat, illetve a többi 2004-ben és 2007-ben csatlakozott új tagállamot. Az összesen közel 1,3 milliárd frankos keretből Magyarország a harmadik legnagyobb résszel rendelkezik Lengyelország és Románia után. Svájc a támogatást az uniós belső piachoz való szabad hozzáféréséért cserébe fizeti az EU-nak, ugyanis az alpesi ország úgy élvezi az egységes piac előnyeit, hogy rá nem vonatkoznak a teljes EU-tagsággal járó kötelezettségek.
