Ipari forradalomra készül az EU

„A harmadik ipari forradalom kezdetén vagyunk. Az elkövetkező évek kritikusak lesznek a fejlett országok számára, mivel növelni kell a versenyképességüket annak érdekében, hogy a legdinamikusabban fejlődő piacokon keresettek legyenek termékeik, és fenn tudják tartani jóléti társadalmaikat és életszínvonalukat” – ezekkel a szavakkal érzékeltette az új ipari forradalom tétjét Antonio Tajani, az Európai Bizottság iparért és vállalkozásokért felelős biztosa a közelmúltban lezajlott Mission Growth – Európa az új ipari forradalom élén című konferencián Brüsszelben.

Az Európai Bizottság receptje viszonylag kézenfekvő: a gazdasági növekedés beindításának egyik kulcstényezője az uniós ipar, amelynek technológiáját a versenyképesség megőrzéséért fejleszteni kell. Ennek érdekében az Európai Bizottság az idei évben felülvizsgálja eddigi ipari innovációs politikáját, és hamarosan új javaslatokat dolgoz ki ezen a téren. A társadalmi konzultáció elindult, a pontos irányvonalakat ennek lezárultával idén szeptemberben ismerteti majd Brüsszel.

Annyit már most tudni lehet, hogy a bizottság elsősorban a magas hozzáadott értéket képviselő iparágakban, és – ezzel összefüggésben – a környezetbarát technológiákban látja a legnagyobb lehetőségeket az európai cégek számára, és ezeket kívánja szerteágazó programok révén pénzzel is segíteni. Ide tartoznak például az úgynevezett kulcsfontosságú alaptechnológiák a nanoelektronikától az ipari biotechnológián át a fotonikáig, az alacsony energiafelhasználású épületek gyártása, az újrahasznosítás, az űripar, vagy éppen az elektromos vagy napenergiát hasznosító autók fejlesztése.

Ami a konkrét példákat illeti, Brüsszel becslései szerint a környezetbarát áruk és szolgáltatások globális piaca jelenleg évi ezermilliárd eurót tesz ki – ez a szám 2020-ra megduplázódhat vagy -triplázódhat, ami hatalmas lehetőségeket jelent az uniós cégeknek is. Az elmúlt öt-tíz évben az egyik leggyorsabban fejlődő zöld iparágnak számított az újrahasznosítás is, amelyben Európa ma már vezető szerepben van a világon. Itt is lehet azonban hova fejlődni – a mobiltelefonokban lévő fémberendezéseknek jelenleg például mindössze 17 százalékát hasznosítják újra.

Szintén felfutás előtt áll a kulcsfontosságú alaptechnológiák piaca, amely 2015-re több mint ezermilliárd euróra bővül majd a 2008-as 646 milliárd euróról. Ez több mint 150 százalékos növekedés, ami ebben az esetben az uniós GDP nyolc százalékának felel meg. Ezen belül csak a nanotechnológiában több mint 400 ezer új munkahely keletkezhet az EU-ban 2015-ig, legalábbis a bizottság becslései szerint.

A kulcsfontosságú alaptechnológiák kombinációi ma már a legkorszerűbb termékek lényegi alkotóelemei: az alacsony súrlódású gumiabroncsok például az ipari biotechnológiának köszönhetők.

Napelemes buszok, ha a vevő úgy akarja

Brüsszel szerint maguk a fogyasztók is tehetnének az ipari innováció fellendítéséért. Ha például az utasok nyomásának engedve a busztársaságok olyan buszokat rendelnének a gyártóktól, amelyek tetejére napenergiát hasznosító rendszereket szerelnének fel, akkor több ilyen busz készülhetne, ráadásul alacsonyabb áron. Ezzel csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás, másrészt növekedne az igény a hasonló felszerelésű személyautók iránt is, beindulhatna a tömeggyártásuk, így több pénz jutna a fejlesztésükre is.

Wéber Balázs Napelemes buszok, ha a vevő úgy akarja Brüsszel szerint maguk a fogyasztók is tehetnének az ipari innováció fellendítéséért. Ha például az utasok nyomásának engedve a busztársaságok olyan buszokat rendelnének a gyártóktól, amelyek tetejére napenergiát hasznosító rendszereket szerelnének fel, akkor több ilyen busz készülhetne, ráadásul alacsonyabb áron. Ezzel csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás, másrészt növekedne az igény a hasonló felszerelésű személyautók iránt is, beindulhatna a tömeggyártásuk, így több pénz jutna a fejlesztésükre is.-->