Madridba is bevonul a trojka

A kezdeti vállveregetés után egyre több figyelmeztető jelzést kap a jövőre nézve Spanyolország, amely a hétvégén a nemzetközi nyomásnak engedve 100 milliárd eurós bankmentő hitelcsomagot kért az eurózónától. Madridot ezúttal is elsősorban a németek helyezik nyomás alá, ami ismerős érzés lehet számukra, hiszen 2010-ben a korábbi kormányfő, José Zapatero is Angela Merkel kancellár „sugallatára” verte keresztül a parlamenten a költségvetés konszolidációját megcélzó, egyúttal súlyos recessziót okozó megszorító csomagokat.

„Ugyanúgy lesz egy trojka, és ugyanúgy ellenőrzik majd, hogy betartják-e a programot” – mondta tegnap a Deutsch­landfunknak Wolfgang Schäub­le német pénzügyminiszter. Joaquin Almunia, az EU versenyügyi biztosa megerősítette, az ellenőrzésben az EU mellett az EKB és az IMF is részt vesz majd – a Nemzetközi Valutaalap ezúttal nem száll be pénzzel az akcióba.

Mivel a mentőöv a görög, az ír és a portugál hitelcsomagokkal ellentétben kizárólag a bankok megtámasztását szolgálja, ezért Brüsszel hivatalosan „csupán” a bankszektor területén vár el átalakításokat a spanyol kormánytól. Ennek keretében Almunia szerint a spanyoloknak tervet kell készíteniük a bankrendszerük átszervezésére. Hogy ez pontosan mit takar, azt egyelőre homály fedi. A Reuters szerint kemény tárgyalásokra kell felkészülnie a spanyol kormánynak, melynek fel kell adnia szuverenitása egy részét. „Madrid gyakorlatilag el fogja veszíteni ellenőrzését a bankszektor felett” – mondta a Handelsblattnak Jens Boysen-Hogrefe, a Világgazdasági Intézet kutatója.

Bár újabb gazdaságpolitikai lépéseket, további megszorításokat hivatalosan nem köt az EU a hitelcsomaghoz, kimondva-kimondatlanul az elvárások között szerepel, hogy a hispánoknak minimum tartaniuk kell magukat a költségvetési konszolidációt elsődlegesnek tartó uniós irányvonalhoz. Spanyolországnak további erőfeszítéseket kell tennie a mentőövért cserébe, a bankszektor reformja mellett tovább kell javítania versenyképességét, és folytatnia kell a munkaerőpiaci reformot, mondta az ARD-nek Jens Weidmann, a német jegybank elnöke. Ez a gyakorlatban általában olyan intézkedéseket is jelent, mint a bérek csökkentése vagy éppen az elbocsátások könnyítése.

A spanyol bankmentőcsomag híre mindenesetre a pénzpiacokon sem hozott trendfordulót: bár tegnap délelőtt még tűzijáték volt a tőzsdéken, az euró több hetes csúcsra erősödött a dollárral szemben, délutánra már lassan elpárolgott az eufória. A spanyol kötvénypiacon is csak időlegesen enyhült a nyomás: a tízéves államkötvények hozama a pénteki 6,25-ről kora reggelre hat százalékig csökkent a másodlagos piacon, délután viszont már 6,5 százalék felett járt. Ha a hozamok hosszabb távon a hét százalékos szint körül maradnának, azt a spanyol állam nem tudná finanszírozni, és ebben az esetben már nem csak a bankjai szorulnának mentőövre.

Elemzők szerint további probléma, hogy bár a mostani mentőöv bebiztosítja a szektort az esetleges görög eurózóna-búcsú negatív következményei ellen – nem véletlenül időzítették a bejelentést a hellén választások elé –, az alapvető problémákra nem kínál megoldást. A gazdaság a megszorítások miatt idén két százalékkal zsugorodhat, miközben az államadósság 80 százalékra emelkedhet 68,5-ről. Ráadásul mivel a 100 milliárd euró, amelyre a spanyol államnak visszafizetési garanciát kell vállalnia, első körben nem a bankokhoz, hanem az állami bankmentő alaphoz folyik be, az tovább növeli az államadósságot mintegy tíz százalékponttal.

A tovább dagadó adósság miatt a befektetői bizalom csökkenhet, az állampapír-piaci hozamok tovább emelkedhetnek, azaz még többet kell majd adósságtörlesztésre fordítani. Ez pedig a már amúgy is rekord munkanélküliséggel sújtott lakosság vállára rak új terheket.

Stiglitz: vudu közgazdaságtant csinál az EU

Nem válik be Európa azon terve, amely a spanyol államnak adott kölcsön révén próbálja talpra állítani az ország bankjait, mondta a Reutersnek Joseph Stiglitz. A Nobel-díjas közgazdász szerint ez egy olyan rendszer, amelyben a hitelcsomag révén a spanyol kormány megmenti a bankokat, a spanyol állampapírokat vásárló bankok pedig megmentik a kormányt. „Ez vudu közgazdaságtan, nem működhet és nem is működik” – magyarázta. Stiglitz amiatt is kritizálta Brüsszel eddigi politikáját, hogy a megkövetelt megszorítások recessziót okoztak és közvetve növelték az államadósságot. Hiába van tűzfalad, ha közben kerozint öntesz a tűzre, akkor annak nem lesz jó vége, jegyezte meg. Ehelyett a növekedésösztönzésre, a fiskális unió mélyítésére kellene hangsúlyt helyezniük az uniós vezetőknek, vélekedett.