Nem hoz megváltást az EU-csúcs
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Pánikkeltés” – ezzel a tömör megjegyzéssel intézték el tegnap a német kormány magas rangú képviselői a spanyol és az olasz kormányfő figyelmeztetéseit, miszerint közvetve az egész euróövezetet katasztrófa fenyegeti, ha a mostani EU-csúcson nem születnek a két tagállam államkötvény-piaci hozamainak csökkenését segítő, a pénzpiacokat megzabolázó intézkedések.
Az egyszavas mondat sejtetni engedi, hogy a spanyol–olasz és a német álláspont igen távol áll egymástól – nem csak ebben a kérdésben. A dél-európai országok egyrészt azt szeretnék, hogy az euróövezeti mentőalapok kezdjék el vásárolni állampapírjaikat a másodlagos piacokon a hozamok lejjebb szorítása érdekében. A Spiegel szerint Angela Merkel német kancellár nem hajlandó beleegyezését adni ebbe – mint ahogy a holland és a finn kormányfő sem. Előzetesen még ennél is határozottabban elutasította Németország azt a madridi javaslatot, miszerint – az államadósság növekedésének elkerülése érdekében – az eurózóna ne Madridon keresztül, hanem közvetlenül adjon mentőhitelt a spanyol bankoknak. Berlin azzal érvel, hogy a felügyeleti jogok jelenleg tagállami szinten vannak, így az jelenthet garanciát a hitelhez kapcsolt feltételek teljesítésére.
Az álláspontok közötti szakadékokat látva tegnap Lorenzo Codogno, az olasz államkincstár vezető közgazdásza is úgy vélekedett, Monti célkitűzése valószínűleg elérhetetlen. Igaz, ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel és Berlin veszni hagyja Dél-Európát.
A Financial Times Deutschland információi szerint az eurózóna vezetői egy titkos válságterven dolgoznak, amely – az egész övezet érdekében is – áttétteles módon, a már rendelkezésre álló pénzek és eszközök felhasználásával mégis segítséget nyújtana Madridnak és Rómának. A tervet információk szerint ma mutatják be.
Szintén nehezen kibékíthető ellentétek feszülnek az egyes tagállamok, illetve a tagállamok és Brüsszel között a csúcs másik fő témáját, a hosszú távú fiskális integrációt tekintve. Míg az EU vezetői – a dél-európai államoktól támogatva – közös kötvénykibocsátásról, úgynevezett eurókötvényekről álmodoznak, addig Angela Merkel már előzetesen világossá tette, hogy ehhez kvázi a testén keresztül vezet az út. Berlin szerint ehelyett a kontrollt kellene növelni: Brüsszelnek előbb „belenyúlási jogot” kellene kapnia a vétkezésre hajlamos nemzeti költségvetésekbe, és maximum utána lehet szó közös felelősségvállalásról.
Ezzel együtt azért az elképzelhető, hogy az uniós vezetőknek sikerül majd egy homályos időtervet elfogadniuk az integráció mélyítésére, például megegyezhetnek a bankunió tervének kidolgozásáról. Bejelenthetnek majd egy növekedés- és munkahelyteremtő intézkedéscsomagot is, mely azonban aligha lesz valódi vérfrissítés, inkább a már meglévő források átcímkézését, hatékonyabb felhasználását fogja jelenteni a gyakorlatban.
Fricska Orbán Viktortól
Magyarország nem várhat növekedési programjának elindításával az európai uniós döntésekre, „mert akkor csak a jóisten tudja, mikor indulnak be a mi növekedést elősegítő programjaink” – mondta Orbán Viktor Brüsszelben. Szerinte hazánk érdekelt abban, hogy gazdasági bővülés legyen Európában. Megjegyezte: „az eltökéltség ez iránt szavakban erős, tettekben azonban még gyenge”. Hozzátette: a 2013-as magyar költségvetés a szükséges viták után tartalmazni fog növekedési programokat, és ezeket Magyarország el is fogja indítani.
