Növekvő gazdasági teljesítmény, ám kevesebb beruházás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az elmúlt időszakban a Heves megyei gazdasági folyamatok alakulásában elég jelentős szerepet játszott az exportpiacok növekedésének lassulása, valamint a forint árfolyamának folytonos változása is. Az első negyedéves gazdasági teljesítményekre, beruházásokra szűkítő hatást gyakorolt a gazdasági válságon kívül az áfa emelése, a végtörlesztés, továbbá a gyorsuló infláció.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatóságának elemzése szerint szűkebb hazánk részesedése a nemzetgazdasági szintű értékesítésből 1,4, a beszerzésekből pedig 1,6 százalék. A beruházásokra fordított összegben 0,2 százalékpontos csökkenés után 1,5 százalékot képviselnek. Míg a 2012-es esztendő első negyedévi értékesítése és beszerzése meghaladta a válság előtti, 2008 első negyedévi teljesítményt is, addig a fejlesztésekre fordított összeg (4,8 milliárd forint) nem éri el az akkori érték hat tizedét sem, de az ÁFA-bevallások alapján tavalyhoz képest is csak 83,5 százalék.
Az egyéni vállalkozói kör súlya csak 3 százalék körüli a megye gazdaságában, beruházásaik aránya a bázisidőszaki közel 10 százalékkal szemben 6,8 százalékot tett ki. A teljesítmény ágazati és kistérségi alakulásában jelentős szerepet tölt be hét kiemelt adózó. A fejlesztések 26,9 százalékát ők valósították meg, szemben az előző év azonos időszakának 34,8 százalékos arányával.
A fejlesztési források több mint kétharmadát továbbra is az iparban, ezen belül (a megyei érték több mint felét) a feldolgozóiparban használják föl. A gépipar – bár 15 százalékkal kisebb összeget fordítottak új eszközök beszerzésére és a régiek pótlására – 37,4 százalékos részesedésével továbbra is a megye vezető beruházó ágazata. A kohászat, fémfeldolgozás súlya a tárgyidőszaki közel kétharmados bővülés után elérte a 10 százalékot. Az energiaiparban a 2011. első három havi érték egyharmadával többet fordítottak fejlesztésre, így aránya 9,5-ről 14,8 százalékra nőtt. Dinamikusan növekedtek még az építőipar és a mezőgazdaság befektetései is, részesedésük 7,2, illetve 8 százalék. A legnagyobb mértékű, 744 millió forintos visszaesés a szállításban következett be, így súlya a bázisidőszaki 20 százalékról 6,7 százalékra mérséklődött.
