Százmilliárdos vezetéképítési terv
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Magyar Energia Hivatal (MEH) elfogadta az FGSZ Földgázszállító Zrt. tízéves, de két évente frissítendő nagynyomásúvezeték-építési és rendszerfejlesztési tervét. „A tízéves terv megvalósítása előzetes becslések szerint mintegy 100 milliárd forintot emészt fel, jóval kevesebbet az eredeti elképzelésnél. Ennek többek között az az oka, hogy kikerült belőle a magyar-szlovák gázvezetéki összeköttetés megteremtése, amelyről időközben önálló döntés született” – válaszolt a Világgazdaságnak Zsuga János, az FGSZ vezérigazgatója.
Tájékoztatása szerint az elfogadott terv egyrészt arra fókuszál, hogy csak olyan beruházás valósuljon meg, amelyre az országnak szüksége van. Ez azt jelenti, hogy csak olyan és akkora cső épülhet meg, amelynek kapacitásait a piaci szereplők előzetes szerződéssel már lekötötték. Ebből viszont az is következik, hogy a gázvezeték-fejlesztés majdani költségei be fognak épülni a szállítási tarifákba.
A fejlesztési terv megvalósításának másik fő célja az, hogy oldja azt a felemás helyzetet, amely szerint történelmi okokból az ország keleti részében nagyobb kapacitású a gázrendszerünk, mint a nyugatiban. Ezen egy új, Városföld és Győr közötti vezetékkel lehet változtatni. Az országos gerinchálózat ezen új csővel való bővítése lenne a legjelentősebb tétel az említett, mintegy 100 milliárd forintos keretből. Előzetesen 1000 milliméter átmérőjű cső lefektetésével kalkulál az FGSZ, de a vezeték végleges méretéről, illetve kapacitásáról csak az igények felmérése után dönt. Ahhoz, hogy e vezetéken keresztül jelentősebb mennyiségű gázt továbbíthassunk Nyugat-Európa felé, meg kell növelni a magyar-osztrák HAG vezeték exportkapacitását is.
A Városföld–Győr összeköttetésről leágazások is épülnek majd a Dunántúl gázellátásának javítására. Innen további gázmennyiség juttatható majd a Budapest körüli gázvezetékgyűrűbe, és növelhető a gáz nyomása is. Ez azért fontos, mert az ismert tervek szerint a következő években elsősorban a főváros térségében létesülnének új gázüzemű erőművek.
A rendszerfejlesztés minden egyes eleme közelebb viszi Magyarországot azon céljának megvalósításához, hogy erősödjön gázelosztó szerepe, illetve hogy térségi gázelosztó központtá váljon. Minél több gáz halad keresztül az országon, annál jobb lesz a gázhálózatának kihasználtsága, ezen keresztül pedig annál alacsonyabb a rendszerüzemeltetés fajlagos költsége. Ennek köszönhetően középtávon akár lejjebb is szoríthatók a hazai gázszállítás tarifái Zsuga János várakozásai szerint.
Az a tény, hogy a MEH a tervet jóváhagyta, azt is jelenti, hogy az abban foglalt beruházásokat az FGSZ jogosult megvalósítani. Ha a társaság valami okból valamely beruházásról mégis letenne, akkor annak megvalósítására a MEH tendert írhat ki.
A MEH egyébként nem bólintott rá túl gyorsan az FGSZ beadványára. A végül megvalósíthatónak minősített változat a beadott terveknek már a negyedszerre átírt változata volt, de még ezen belül is 13 variánst kínált fel a rendszerüzemeltető. Ezekből a kilencedikre nyomta rá a pecsétet a MEH, bizonyos feltételekkel. A Pilisvörösvár–Százhalombatta vezetékszakasz megépítését Budapest és térségének lakossági, valamint ipari fogyasztók által bejelentett távlati fogyasztási igényei tették szükségessé. A vezeték amellett, hogy kiszolgálja a térség növekvő mennyiségi és nyomásigényeit, hozzájárul az agglomeráció gázellátásának biztonságához. Elkészültével megvalósulhat a főváros gázellátásának biztonságát megteremtő, már évek óta tervezett budapesti körvezeték bezárása.
Az FGSZ a közelmúltban négy nagy vezetékberuházást fejezett be. Az egyik az 55 kilométer hosszú Pilisvörösvár–Százhalombatta összeköttetés, amely 2009 óta üzemel. A társaság 2009 végére 25 százalékkal megnövelte az ukrán-magyar határkeresztező kapacitást, ezzel létrejöttek a stratégiai tároló feltöltéséhez és kitárolásához szükséges kapacitások is. 2010-ben megindult a szállítás a Magyarország és Románia földgázszállító hálózatát összekötő csővezetéken is, a Szeged–Arad összeköttetés megteremtésében romániai oldalon a Transgaz vezetéki társaság volt az FGSZ partnere, az utolsóként átadott magyar-horvát interkonnektor esetében pedig a horvátországi Plinacro.
Jöhet Európába az azeri gáz
Török-azeri kormányközi megállapodás született a Transz-Anatólia Földgázvezeték (TANAP) megépítéséről, ami jelentős lépés az azeri Sah Deniz 2 gázmező gázának Európába eljuttatása felé. A szerződést Tayyip Erdogan török miniszterelnök és Ilham Alijev azeri elnök szignálta. A TANAP a tervek szerint évi 16 milliárd köbméter gázt szállítana, ebből 10 milliárd jutna Európába, a többi pedig a török piac kiegyensúlyozását szolgálná. A beruházás előreláthatóan 7 milliárd dollárba kerülne. Az építkezés 2013 végén, de legkésőbb 2014 elején indulna. A csőnek 2018-ra kell elkészülnie, mert ekkor indulhat el az első gázszállítmány a még fejlesztés alatt lévő Sah Deniz 2-ről. A TANAP-on más országok, mindenekelőtt Türkmenisztán gáza is eljuthat Európába. A projektben az azeri állami Socar vállalatnak 80 százaléka lesz, a maradékon a Botas török állami gázvezetéki cég és a TPAO vezetéképítő társaság osztozik.
