Új világrend, új gazdaságpolitikák

Egyre valószínűbb, hogy egyben marad az eurózóna, de ehhez még komoly átalakulásokra van szükség – véli Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Világgazdaság mai konferenciájának első előadója. Ha az Európai Uniót hosszabb távon szeretnék egyben tartani, akkor sokkal több lehetőséget kell adni, hogy egy válsághelyzetben uniós szinten, „kvázi föderális” erejű pénzügyi mechanizmusokkal lehessen közbeavatkozni – mondta lapunknak. Arra egyelőre nincs pontos receptje a közgazdaság-tudománynak, hogy rövid úton eredményesen mit lehetne tenni a válság kezeléséért. Az viszont így is jól látszik Magas István szerint, hogy sok olyan tétele van a közgazdaságtannak – például az anticiklikus lépések, a növekedési, a nemzetközi versenyképességi és az intézményi tényezők fontossága –, amelyeket nem változtatott meg a krízis sem. Igaz, a pénzügyi globalizáció már olyan helyzetet teremtett, amelyet nem lehetett előre jelezni, de így is megjelentek már az előző évtized közepén olyan tanulmányok, amelyek a közelgő veszélyekre figyelmeztettek.

Ilyen, viszonylag régi, Magyarországot is különösen érintő elismert tudományos álláspont az, hogy több, önmagában helyes belföldi és külpiaci célt nem lehetséges egyszerre sikerrel követni: kompromisszumokat kell kötni az árupiac, a vagyontárgyak és a pénzpiacok igényei között úgy, hogy a munkaerőpiac se sérüljön. Ez nagyon nehéz mutatvány minden nyitott gazdaságban. De azt is régen leírták már, mégis most kerül igazán előtérbe, hogy az euróövezet, mint konstrukció, eredetileg sem volt rendben. Nincs ugyanis sem kipróbált mechanizmus, sem elegendő azonnali forrás arra, hogy baj esetén rendezett forgatókönyv alapján segítsenek egy tagállamon. Ezért volna szükséges az, Magas István szerint, hogy nagyobb, egyben „korszerűbb központi banki fegyverzetű” és központi tűzparanccsal rendelkező fiskális unió felé mozduljon el Európa. Hogy ezt pontosan milyen formában és ütemben lehetne elérni, arra egyértelmű válasz még nincs.

Az eurózóna válsága persze nemcsak tudományos és föderálisintegráció-tervezési, hanem nagyon komoly politikai kérdéseket is feszeget. A francia kormányváltás, a görögországi politika kaotikus helyzete, a német kormány egyre rosszabb várakozásai a jövő évi választás előtt mind azt mutatják, hogy a döntéshozóknak a közvélemény elvárásait is egyre nehezebb követniük, nemcsak a válság alakulását. Ám Magas István úgy véli, hogy a vezetők népszerűségvesztése nem döntheti be Európát.

Kulcsszereplő lehet a válságból való kibontakozásban Kína, amelynek európai szerepét Magas István némileg túlértékeltnek látja. Igaz ugyan, hogy az egyik leggyorsabban bővülő gazdaság a távol-keleti országé, de azt az ottani csúcsvezetők is tudják, hogy az  igazi kulcsszereplő számukra az Egyesült Államok, amely azonnal korlátozhatja a kínai exportját, ha összezördül a két állam; egy kereskedelmi háborúból ma még Kína jönne ki vesztesen. Ezért Kína inkább fokozatosan próbál pozíciót nyerni az IMF-ben és a Világbankban.

Ami Magyarországot illeti, külföldön komoly értetlenség fogadja az itteni helyzetet, az üzleti környezet megítélése mindinkább kivárást sejtet, és gyakran már negatív megítélést kap. A pénzügyi befektetetők a kockázatot mindenképp minimalizálni szeretnék, ezért valószínű, hogy olcsó, hosszú távra szóló pénzt Magyarország nem fog egyhamar kapni. Ezért van szükség az IMF-tárgyalások mihamarabbi lezárására és a hitelszerződésre.

– Cséfalvay Zoltán államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium

– Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere

– Kákosy Csaba, a második Gyurcsány-kormány gazdasági és közlekedési minisztere

– Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere

– Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere

– Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára

– Kapusy Pál, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért alelnöke

– Orbán Krisztián ügyvezető partner, Oriens

– Raskó György agrárvállalkozó

– Fekete Miklós PwC-cégtárs, vállalati pénzügyek

– Cséfalvay Zoltán államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium

– Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere

– Kákosy Csaba, a második Gyurcsány-kormány gazdasági és közlekedési minisztere

– Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere

– Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere

– Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára

– Kapusy Pál, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért alelnöke

– Orbán Krisztián ügyvezető partner, Oriens

– Raskó György agrárvállalkozó

– Fekete Miklós PwC-cégtárs, vállalati pénzügyek-->