A büdzsével búcsúzott a T. Ház

Szűk két és fél hónapja, május 2-án hangzott el a miniszterelnöktől a kérés, hogy a jövő évi költségvetés váza még nyáron készüljön el, hogy ősszel már csak a részkérdésekről kelljen dönteni. Az utasításnak tegnap, az ülésszak utolsó ülésén tett eleget a parlamenti többség a fő számok megszavazásával. Eszerint az ország 15 083 milliárd 554,3 millió forintos bevételre számíthat 2013-ban, 15 737 milliárd 431,3 millió forintos kiadás mellett, ami 653 milliárd 877 millió forintos, a GDP 2,2 százalékának megfelelő hiányt jelent.

A tervezési időszak sok meglepetést tartogatott: az eredeti törvényjavaslat benyújtása után a Költségvetési Tanács véleményének nyomására változott a tartalék, a Fidesz frakciója a munkahelyvédelmi akciótervet „tetette bele” a költségvetésbe, amelyhez forrásokat is kellett találni. Így változott a tranzakciós illeték terve. De adóemelés miatt változott az egészségügyi béremelés forrásaként elkönyvelt jövedékiadó-terv is, valamint sok egyéb sor is – szinte mindennap beszámolt lapunk is az aktuális tervekről, melyek közül egyébként elemzők szerint több csak fiktív bevételekkel, például a tervezettnél nagyobb növekedéssel vagy az IMF-megállapodás miatti kamatteher-enyhüléssel támaszt alá kiadásokat.

A büdzsé végleges módosítói végül az eredeti tervekhez képest a jövő évi bevételeket 283 milliárd 852,7 millió forinttal, a kiadásokat pedig 260 milliárd 452,7 millió forinttal növelték, ami az eredeti előterjesztésnél 23,4 milliárd forinttal kisebb hiányt eredményez.

Több egyéb törvény is módosult tegnap: elfogadta a parlament a törvénybe foglalt hallgatói szerződés szabályait, döntött a T. Ház az állami-önkormányzati iskolafenntartás részleteiről, és változik a tankönyvpiac rendje is: ezentúl a szakminiszter dönthet kiadványok felvételéről a tankönyvjegyzékbe.

A most lezárt ülésszakban több fontos gazdasági törvényt is elfogadott az országgyűlés.

Az egyik legtöbb vitát generáló változás a távközlési adó bevezetése volt. A szolgáltatóknak telefonhívásonként minden megkezdett perc és elküldött üzenet után 2 forintot kell befizetniük; az adó összege havonta magánszemélyeknél legfeljebb 700, a cégeknél 2500 forint lehetett volna – ám később úgy változtattak a szabályozáson, hogy 400, illetve 1400 forintra csökkentették a határokat. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc beszélgetés adómentes. Szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása. Arról is jelentősebb kommunikációs háború folyt, hogy ki fogja megfizetni az adót, a kormány töretlenül állítja, hogy a cégek nem háríthatják át a fogyasztókra a megfizetését, de a gyakorlat nem ebbe az irányba mutat. Ha valóra válik a kormány várakozása, akkor évente 44,4 milliárd forint bevétel jöhet a távközlési adóból.

Szintén a tavaszi ülésszakban fogadták el a tranzakciós adót: a hétfőn megszavazott javaslatot csütörtökön már módosították – ez sokat elárul a magyar törvényalkotás tempójáról. Sokatmondó az is, hogy az eredeti tervek szerint 130 milliárd érkezhetett volna be az államkasszába, később jött egy 300 milliárdos szám, hallhattunk olyat is, hogy 2014-re már 400 milliárd felett lenne az összeg. Végül egy olyan változatot szavaztak meg, amely 380 milliárdot hozhatna, ez csökkenhetett három nappal később 283 milliárdra. Vagyis hiába van abban igaza a kormánynak, hogy személyenként külön-külön kis összegeket kell csak fizetni, a végeredmény átláthatatlannak tűnik.

A nemrég megszavazott törvények között szerepel a biztosítási adó is. A mértéke cascónál a díj 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosításnál a 10 százaléka lesz 2013. január 1-jétől. Matolcsy György eredeti elképzelései szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra is 30 százalékos adót ki kellett volna vetni, ám ezt végül egy bizottsági javaslattal elvetette a kormánytöbbség. Az első számítások szerint 50 milliárdos bevétel folyhatott volna be a biztosítási adóból, ám végül ez 15 milliárd körüli összegre zsugorodott például a kgfb-adó kiesésével. Ezt a 15 milliárdos számot a biztosítók megkérdőjelezik – a gyakorlatban majd elválik, mekkora bevételhez jut az állam.

Többszörös köröket futottak a honatyák az idei költségvetés módosításaival is. „A költségvetésre úgy kell tekinteni, mint egy mozgó céltáblára, amelybe a kormánynak mindig célba kell találnia. Ezért van szükség folyamatos módosulásokra, folyamatos korrekciók végrehajtására” – magyarázta a múlt héten a fideszes Herman István a módosítások szükségességét. A költségvetés eredeti formájában négy hónapot ért meg, hogy aztán március 26-án, május 21-én, június 4-én, június 18-án, majd tegnap is átírják. Előfordult, hogy egy módosítás után a bevételi és a kiadási főösszeg pontatlanul szerepelt az új szövegben. A változtatással végül a bevételi főösszeg 14 437, a kiadási 15 013, a hiány 576,16 milliárd forint lett.