Akcióterv a munkahelyekért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az adó- és adminisztrációs terhek mérséklését célozza az akcióterv második fele. Ebben két új átalányadó bevezetése szerepel. A 6 millió forintnál kisebb éves árbevételű „kisadózók” a társasági adót, a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót egyetlen, főállású vállalkozók esetében havi 50 ezer forintos, mellékállású vállalkozók esetében pedig 25 ezer forintos fix összegű adó befizetésével válthatják ki. A legfeljebb 25 főt foglalkoztató kisvállalatok a társasági adó, a személyi jövedelemadó, a szakképzési hozzájárulás és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás helyett fizethetik a kisvállalati adót, amelynek alapja a nyereség és a vállalkozás által foglalkoztatottak bérköltségének összege, kulcsa pedig 16 százalék lesz. A miniszterelnök szerint ez 300 ezer embert érinthet.
Az áfát illető legfontosabb változás a pénzforgalmi szemlélet bevezetése lesz: az 500 ezer eurónál kisebb éves árbevételű vállalkozásoknak csak akkor kötelesek befizetni az áfát, amikor nekik azt már kifizették. Lazulnak a házipénztári rendszerre vonatkozó szabályok, illetve az idén és jövőre a tőkehelyzet megítélésénél nem kell beszámítani a kedvezőtlen árfolyammozgás miatt bekövetkező tőkeveszteséget.
A munkavédelmi akcióterv pluszköltségének fő forrása a tartalékok egy részének „kölcsönvétele”, az államadósság finanszírozásának az IMF-megállapodásból eredő csökkenése és a vártnál erőteljesebb – akár 2 százalékot is meghaladó – gazdasági növekedésből származó pluszbevételek mellett a pénzforgalmi illeték előirányzatának megemelése. Az adót a legutóbbi tervek szerint – felső korlát nélkül – a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár tranzakcióira is kiterjesztik, amitől a kormány 100-100 milliárd forintos többletbevételt vár. Az MNB-re vonatkozó terveket Simor András elnök, aki a múlt héten Kövér Lászlónak írott levelében is kifejezte aggályait, egy tegnapi konferencián értelmetlennek, törvényellenesnek és veszélyesnek minősítette.
Döntött a Ház: a nyáron még biztosan nem lesz új költségvetés. Ugyan a 2013-as büdzsé általános vitáját lefolytatták, tegnap úgy voksoltak, hogy a kapcsolódó törvényekhez a módosító javaslatokat augusztus 24-ig lehet benyújtani, azaz ősszel fogadhatják el a büdzsét.
Sürgős eljárásban megváltoztatták a devizahitelek árfolyamrögzítését szabályozó törvényt: a közszolgáknak szeptember 30-ig közhetnek hitelszerződést. Új Start-számlát a gyerekeknek csak a kincstárnál lehet nyitni, a meglévőkön lévő összeget pedig kincstári letétbe kell helyezni. Változik a cégnyilvánosságról szóló törvény, felszámoló szeptembertől csak átlátható, nem offshore cég lehet. EU-s nyomásra átírták a bíróságok igazgatásáról szóló törvényt is, így az Országos Bírói Hivatal elnökének kisebb lesz a jogköre. A polgári hírszerzést a miniszterelnökség, a gyakorlatban az azt vezető Lázár János alá szervezték.
Szakértők és érintettek szerint jó irány, de a részleteken sok múlik
„Az élőmunka esetében tervezett célzott, tehát egyes korosztályokat, és a szakképzetleneket érintő tehercsökkentés természetesen jó irány, ezzel kapcsolatban a további részletekre kíváncsiak lennénk” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: nem mindegy, hogy a kedvezmény a dolgozók felvételére, vagy megtartására vonatkozik-e. A fiataloknál a munkaerőpiacra belépést, az 55 év felettiek esetén azonban a bennmaradást kellene támogatni” – tette hozzá Dávid Ferenc. A 6 millió forint alatti átalányadózást a főtitkár jó üzenetnek nevezte, azzal a megjegyzéssel, hogy 10 milliós határ kedvezőbb lenne, az áfaegyszerűsítésről pedig kijelentette: „nagyon pozitív lépésnek tartjuk.”„Első látásra jónak tűnik, bár a részletek, számítások még váratnak magukra. Nincs tudomásom arról, hogy az előkészítő munkába bevonták a szakmai szervezeteket” – mondta lapunknak Vadász Iván adószakértő. Szerinte a 25 főnél kisebb vállalkozások kedvezménye nagyon vonzónak tűnik, ám félő, hogy emiatt sok ilyen kis cég alakul majd. A mikrovállalkozások átalányadózásával kapcsolatban megjegyezte: ez nagy teret engedhet az adóelkerülésnek, az áfaegyszerűsítés pedig lyukat üthet az állam bevételein. Összességében úgy látja, az új szabályok sok kivételt teremtenek, amely nem az egyszerűsítés irányába hat. Az adószakértő előzetes becslése alapján, az említett lépések legfeljebb 300-400 milliárd forintnyi adókiengedést eredményezhetnek.
„Első látásra jónak tűnik, bár a részletek, számítások még váratnak magukra. Nincs tudomásom arról, hogy az előkészítő munkába bevonták a szakmai szervezeteket” – mondta lapunknak Vadász Iván adószakértő. Szerinte a 25 főnél kisebb vállalkozások kedvezménye nagyon vonzónak tűnik, ám félő, hogy emiatt sok ilyen kis cég alakul majd. A mikrovállalkozások átalányadózásával kapcsolatban megjegyezte: ez nagy teret engedhet az adóelkerülésnek, az áfaegyszerűsítés pedig lyukat üthet az állam bevételein. Összességében úgy látja, az új szabályok sok kivételt teremtenek, amely nem az egyszerűsítés irányába hat. Az adószakértő előzetes becslése alapján, az említett lépések legfeljebb 300-400 milliárd forintnyi adókiengedést eredményezhetnek.-->
