Ismét a veszélyzónában Madrid

Ismét hét százalék fölé kúsztak tegnap a tízéves lejáratú spanyol államkötvények hozamai a másodlagos piacokon, amire utoljára június közepén volt példa. Ez a szint már kritikusnak számít, mivel – mint ahogy arra korábban Mariano Rajoy spanyol kormányfő is figyelmeztetett – ilyen kamatok mellett hosszabb távon már nem lehet az ország fizetőképességét fenntartani. Hasonlóan negatív fejlemények látszódnak a másik nagy dél-európai ország esetében is: a tízéves olasz államkötvények hozama tegnap ismét a júniusi szinten 6,1 százalék körül járt.

Az olasz és a spanyol kötvények hozama július eleje óta emelkedik ismét igen meredeken, ami jelzi: az anno sorsdöntőnek beharangozott és relatív jó visszhangot kapott június végi EU-csúcsnak sem sikerült megzaboláznia a tőkepiacokat. Szakértők ezt jobb híján azzal magyarázzák, hogy a rövid távú válságkezelő döntések részletei egyelőre homályba vésznek, megvalósításuk pedig valószínűleg elhúzódik majd. Már ha egyáltalán sikerül odáig eljutni, egyes kérdésekben ugyanis már a csúcs másnapján sikerült hajba kapniuk egymással a tagállamoknak, tehát a brüsszeli értekezleten demonstrált egység igencsak rövid távúnak bizonyult.

Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy mikortól lehet majd – ha egyáltalán – közvetlenül az euróövezeti mentőalapokból kisegíteni a tönk szélére jutott bankokat. Ez a pont elsősorban Madrid számára létfontosságú, amely a közelmúltban jelezte, hogy maximum 100 milliárd eurónyi mentőhitelre van szüksége az eurózónától. Ha a jelenleg érvényes szabályok szerint járnának el, akkor a mentőhitelt Spanyolország kapná, amely továbbítaná azt a bankok számára. Ez újabb mélyütés lenne Madridnak, hiszen így növekedne az államadósság, és így tovább erodálódna a piaci bizalom.

Nem csoda, hogy a hétvégén Mariano Rajoy felszólította az Európai Bizottságot: a lehető leghamarabb vigyék keresztül az EU-csúcs döntését, és tegyék lehetővé a közvetlen finanszírozást. Ez azonban elbukhat a Németország vezette úgynevezett Északi Blokk ellenállásán, amely ragaszkodik ahhoz, hogy előbb a kontroll lehetőségét kell megteremteni, azaz egy új bankfelügyeleti szervet kell felállítani az eurózónában. Márpedig erre – mint azt Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter az El Paisnak elmondta – idén már nem kerül sor.

A spanyolok reményeit csökkenti az is, hogy a hitelcsomagot valószínűleg nem az állandó (ESM), hanem az ideiglenes mentőalapból (EFSF) kapnák, márpedig utóbbi szabályzata nem engedi a közvetlen segítségnyújtást. Egyelőre az is kérdéses, hogy mikor tudja megkezdeni működését az ESM, amelynek az eredeti tervek szerint már július elejétől működnie kellene. Felállítását azonban éppen Németország húzhatja keresztül: a német alkotmánybíróság ma tanácskozik arról, hogy az ESM összeegyeztethető-e az ország alkotmányával.

Rossz hír az olaszok és a spanyolok számára az is, hogy kisiklás fenyegeti az EU-csúcs másik rövid távú válságkezelő intézkedését is, amely szerint az EFSF és az ESM forrásait fel lehetne használni a kötvénypiaci nyomás csökkentésére. Az Északi Blokk két állama, Finnország és Hollandia ugyanis jelezte: nem adják beleegyezésüket ilyen akciókba. A fenti témák napirendre kerültek az euróövezeti pénzügyminiszterek tegnap lapzártánk után véget ért ülésén is.

Miközben az olaszoktól és a spanyoloktól egyre magasabb hozamokat követelnek a befektetők, addig „az utolsó biztos pontnak” tartott németeknek és franciáknak már fizetnek is azért, hogy náluk fektethessék be pénzüket. Tegnap Berlin 3,29 milliárd euró értékben adott el hat hónapos kincstárjegyeket mínusz 0,034 százalékos kamaton, Párizs pedig 0,005 és 0,006 százalékos negatív hozammal talált vevőt állampapírjaira. A befektetők félnek az eurózóna szétesésétől, így minimális veszteségeket is bevállalnak a biztonságért.

Tiltakozásul lemondott az egyik görög miniszterhelyettes

Alighogy megalakult a görög kormány, máris lemondott posztjáról Nikosz Nikolopoulosz helyettes munkaügyi miniszter. Indoklása szerint a kabinet nem lép fel elég keményen a trojkával folytatott tárgyalásokon, nem védi elegendő mértékben a nyugdíjakat, a szociális biztonságot, a munkavállalókat. A görög kérdés napirenden volt a Eurogroup ülésén is, melyen megvitatták a múlt héten Görögországban vizsgálódó trojka jelentését is. Ez az előzetesen kiszivárgott hírek szerint ismét elmarasztalja Athént, mivel az nem halad terv szerint a reformokkal. Az IMF–EU–EKB hármas állítólag azt kéri majd az új görög kormánytól, hogy gyorsítsa fel a privatizációt, karcsúsítsa tovább az államot, és egyszerűsítse adórendszerét. Ha nem teszi meg, nem hívhatja le a második hitelcsomag aktuális részletét, így nem lesz képes törleszteni államadósságát.