Jobban ítélik meg anyagi helyzetüket a magyar háztartások

A GfK komplex fogyasztói bizalomindexe (FBI) közel 7 pontos növekedés után 2012 júniusában 132,4 ponton állt. Bár az index értéke, követve az elmúlt negyedév tendenciáját, nőtt, a tavalyi (154,2) és tavalyelőtti (172,9) szintet egyelőre meg sem közelíti.

Ezzel együtt némiképp javult a háztartások saját anyagi helyzetének és az ország következő egy évben várható gazdasági helyzetének megítélése is. A hitelfelvételi kedv azonban ezt nem feltétlenül tükrözi: egyre nő azoknak az aránya, akik nem tartják alkalmasnak az időt bárminemű kölcsön felvételére. A lakosság 26 százaléka - szemben az előző időszakban mért 21 százalékkal - gondolja azt, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Tízből heten nyilatkoztak úgy, hogy soha nem vennének fel hitelt, szemben a január-márciusi 75 százalékkal. Az alacsony hitelfelvételi kedv háttérében az áll, hogy a lakosság közel fele (47 százaléka) a hitelkamatok növekedésére, míg további 30 százaléka azok stagnálására számít a következő egy évben.

Kozák Ákos, a GfK piackutató igazgatója hangsúlyozza, hogy a borúlátó tavaszi gazdasági hírek és események után a nyár viszonylag konszolidáltan köszöntött a lakosságra. A rossz hírek elmaradása mellett a forint erősödése is pozitívan hatott.

A fogyasztói várakozások index (FVI) esetében is emelkedés figyelhető meg az év második negyedében: mintegy 3 pontos növekedéssel jelenleg 151,7 pontot ér el. A növekedés hátterében az áll, hogy javult mind a háztartások várt saját pénzügyi helyzetének, mind az ország gazdasági helyzetének megítélése, utóbbi esetében a 12 hónapos várakozások derűlátóbbak lettek.

Nőtt a vásárlási hajlandóság is, míg a munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 júniusában gyakorlatilag változatlanok az előző negyedévben tapasztaltakhoz képest: a lakosság fele (50 százaléka) számít a munkanélküliség növekedésére.

Az inflációs várakozások is hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, mert a lakosság túlnyomó része (87 százaléka) továbbra is az árak emelkedésére számít. Az előző negyedévhez hasonlóan a válaszadók most is átlagosan 9 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások április-júniusban sem lettek optimistábbak: tízből hatan (62 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számítanak, vagyis arra, hogy csökken reáljövedelmük.

A megtakarításokról alkotott vélemények kapcsán elmondható, hogy a válaszadók 33 százaléka bizonytalan azon kérdés eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 24 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Az ingatlanvásárláson gondolkodók véleménye a számok tükrében nem változott az előző három hónaphoz képest. Ötvennégy százalékra tehető a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, és a lakosság hasonló aránya tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakása eladására viszont mindössze 6 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontban a körülményeket - derül ki a közleményből.