Kemény csaták után enyhülés jöhet

„Finoman szólva is feszültnek” – így válaszolt Eric Lavost, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara vezetője egy évvel ezelőtt a Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy hogyan ítéli meg a magyarországi üzleti légkört. Lavost most nem akart nyilatkozni, de véleménye vélhetően nem sokat változott az elmúlt hónapok eseményeinek tükrében.

Emlékezetes: április elején Párizs bekérette Trócsányi László franciaországi nagykövetet az étkezési utalványokat érintő vitás ügyeket tisztázandó, miután a kormány lényegében kisöpörte a magyar piacról a Sodexo, a Cheque Déjeuner és az Edenrend cégeket a szabályozási környezet változtatásával. Az ügyben az Európai Bizottság is hivatalosan megkereste a magyar hatóságokat.

Sarkozy akkori francia elnök pedig még hónapokkal korábban írt levelet Orbán Viktornak, és fejezte ki aggodalmát az utalványügy mellett Budapest vízszolgáltatását vagy az energiaszektort érintően. Pedig ez a két terület nem is a leghangosabb viták terepe: Budapest mérsékelt médiavisszhang mellett vásárolta vissza a Sueztől a Vízművek tulajdonrészét, utóbbi ügyben pedig a francia hátterű cégek – a GDF Suez és az EDF Démász – szimplán „csak” szóvá tették az ágazati „Robin Hood” adó kiterjesztését. Ezeknél jóval emlékezetesebb a pécsi botrány, amely során a város a szó legszorosabb értelmében kizárta a Suezt a helyi vízszolgáltatásból.

A francia-magyar viszonyról Roland Galharague itteni nagykövet nemrég úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy szerinte a hátrányos megkülönböztetés nem feltétlenül csak a franciákat érte, más nemzetiségű befektetők is panaszkodtak emiatt. A nagykövet szerint a feszült viszony sok területen mára már enyhült, a kormányzat hajlandó a tárgyalásra, elindultak az egyeztetések például az utalványok ügyében – mondta.

És miközben néhány ügy nagy visszhangot kapott, „csendben” többfontos tranzakció és beruházás is történt. A francia-magyar gazdasági kamara gyűjtése szerint tavaly adták át a Lafarge 70 százalékos tulajdonában álló királyegyházi cementgyárat, felavatták a GDF SUEZ csoportba tartozó százhalombattai Dunamenti Erőmű új blokkját, és nagyberuházásokat nyertek a Colas Hungária Zrt. leányvállalatai. Emellett tovább terjeszkedik a Decathlon, az A1 Container Hungária Kft.-t pedig a párizsi székhelyű Algeco vette meg.

A Magyarországon végrehajtott külföldi közvetlen tőkebefektetések állományát vizsgálva Franciaországnak helye van a „top 5-ben” a maga 3,3 milliárd eurójával és 5 százalékával. Ráadásul mindez úgy értendő, hogy a franciákat megelőző magas holland és luxemburgi arány sok esetben arra vezethető vissza, hogy a vállalatok ottani leánycégeken keresztül fektetnek be – hívja fel a figyelmet a kamara. Az adatokat „tisztítva” Franciaország így Németország és Ausztria mögött a harmadik legnagyobb befektető lehet hazánkban.

Ami pedig a „másik irányt” illeti: Magyarország a francia export 0,68 százalékát, az import 0,71 százalékát adja. 2010-ben ezzel hazánk Franciaország 30. célországa és 26. beszállítója volt. A Franciaországból érkező áruk 4,5 százalékot hasítanak ki a magyar importból, ezzel a kilencedik helyet elfoglalva, és ők az ötödik legnagyobb felvevőpiaca a magyar exportnak, a kivitelünk 5,2 százaléka köt ki náluk.