Kétségesek a román ígéretek

Látványosan meghátrálni, majd apró cselekkel visszaaraszolni a hátsó ajtón – nagyjából így írható le a román kormányzat viszonya a brüsszeli intelmekhez, legalábbis néhány kérdésben. Miután a parlament az EU-s óhajnak megfelelően megváltoztatta a Traian Basescu felfüggesztett államfő sorsáról szóló július 29-ei szavazás szabályait – az alkotmánybíróság követelésének megfelelően mégis lesz érvényességi küszöb, továbbá nem lesz kétnapos a referendum –, kiderült: ugyanezzel a döntéssel négy órával meghosszabbítják az urnák nyitvatartási idejét, a külföldi szavazóhelyiségek számát pedig megduplázzák. Szintén szerda délután, Victor Ponta kormányfőnek az EU-nak a jogállamiságról tett ígéretei után hozott a parlament egy döntést, mely szerint az alkotmánybíróság nem szólhat bele parlamenti belügyekbe.

Mindez azt mutatja, hogy a brüsszeli aggodalmakra nem feltétlenül a teljes megadás a miniszterelnök válasza. Éppen ezért ismét előtérbe került a kérdés, mit tehet az unió, ha nem talál meghallgatásra a demokratikus működésről szóló óhaja – mutat rá az EuObserver. A szakoldal azt írja: Barroso bizottsági elnök szerdai szavai szerint megingott a bizalom Romániában az alkotmánybíróság jogkörének korlátozása, bírósági ítéletek semmibevétele, Basescu elmozdítása, összeférhetetlen kormánytagok, obmudsmani leváltás miatt, ezért egy 11 pontból álló kérést intézett a román kabinetnek „a jogállamiság visszaállításához”. Név nélkül idéznek egy uniós tisztviselőt, akit „sokkolt a román politikusok hozzáállása”, amint azt magyarázták neki, hogyan értelmezik ők a legfelsőbb bíróság szerepét a rendszerben.

Csakhogy nincs valódi fegyver az unió kezében – szól a végkövetkeztetés. A Romániában és Bulgáriában zajló vizsgálati mechanizmus, a CVM csak politikai jellegű aktus, Romániát nem lehet bíróság elé citálni, ha nem felel meg. Azt pedig, hogy Ponta eleget tesz-e a bizottság kérésének – mint ahogy azt egyébként látványosan megígérte Barroso megelégedésére –, egy év végi, jogtechnikailag szintén szankcionálhatatlan összefoglaló jelentésből derülhet majd ki.

Felmerült ugyanakkor a „hetedik cikkely”, azaz az ország uniós szavazati jogának felfüggesztése: sajtóhírek szerint Viviane Reding igazságügyi biztos említette meg kollégáinak, hogy ha a jelentésben nem állnak majd konkrét intézkedések, ez marad az egyetlen opció. Csakhogy diplomaták rámutatnak arra is, hogy a tavaszi Magyarországgal kapcsolatos vitákban erős lobbiérv volt a hetedik cikkely ellen, hogy ha egyszer alkalmazzák, akkor átszakad a gát, és máskor, más országokra is használni kellene, amit senki nem akar.

Az unió most egy dologban bízhat: mivel az említett CVM eredményétől függhet áttételesen Románia schengeni csatlakozása, talán emiatt az EU-s óhajok szerint politizálnak majd a politikusok.

Országra szabva

A CVM-et (Cooperation and Verification Mechanism, együttműködési és ellenőrzési mechanizmus) Románia és Bulgária csatlakozásakor alakította ki az unió. Ebben az utólagos monitorozási eljárásban Brüsszel megvizsgálja, meddig jutottak az országok a kitűzött célokban, így az igazságügyi rendszer erősítésében és a korrupcióellenes küzdelemben. Az unió szerdán azt jelentette be, hogy – Románia kimondatlan várakozásával ellentétben – folytatja az eljárást. Hollandia közölte: csak két egymást követő pozitív jelentés után szavazza meg a schengeni bővítést.