MNB: százmilliárdos lyuk a 2014-es büdzsében
Az MNB számításai szerint a tranzakciós illetékből jövőre mintegy 290 milliárd forint bevétel keletkezhet: 90 milliárd forint a magánszektort, 100-100 milliárd forint pedig az MNB-t és a Magyar Államkincstárt terheli – olvasható a 2013-as költségvetésről szóló jegybanki elemzésben.
A magánszektort, azaz a bankokat és ügyfeleiket terhelő adó a törvénymódosító javaslatban bemutatott paraméterezése (6000 forintos felső korlát és kivételek) mellett a jegybanki elemzők szerint nem változtatja meg jelentős mértékben a gazdasági szereplők viselkedését. Az illetékteher abszolút összege alacsony, így a legtöbb gazdasági szereplőnek nem éri meg pénzforgalmi szokásain változtatni. Ezért a 90 milliárd forintnyi bevétel nagy biztonsággal befolyhat, és nem számolunk olyan hatásokkal, amelyek akár növekedési, akár pénzügyi stabilitási szempontból kockázatot jelentenek.
A Magyar Nemzeti Bankot terhelő 100 milliárd forintra tehető adókötelezettség csak átmenetileg, 2013-ban járulhat hozzá a költségvetési hiány csökkenéséhez. A törvénymódosítási javaslat értelmében a jegybank a kéthetes kötvény és egynapos betét tranzakciók után tranzakciós illetéket köteles fizetni (a jogszabálytervezet ugyanakkor jelenlegi formájában számos ponton nincs összhangban ezzel a szándékkal). A jegybank nem képes az adóteherből eredő veszteségét áthárítani a piaci szereplőkre, mivel az csak a monetáris kondíciók olyan mértékű lazítása mellett lenne elképzelhető, amelyekkel a jegybank alapvető célja, azaz az inflációs cél elérése veszélybe kerülne.
Így a többletteher a jegybank várható veszteségét növelheti. Mivel az MNB veszteségét az eredménytartalék várhatóan nem fedezi, az állam – az érvényben lévő jogszabályok alapján – 2014-ben köteles a jegybank veszteségét megtéríteni. Így az MNB-től származó adóbevétel csak egyetlen évben képes az államháztartás hiányát csökkenteni, azaz 2014-től 100 milliárd forintos „lyuk” keletkezhet a költségvetésben. A többletbevétel ezzel összhangban nem javítja az államháztartás strukturális hiányát, mivel átmeneti jellegű. További kockázatot jelent, hogy a Magyar Nemzeti Bank diszkriminatív jellegű megadóztatása ellentétben állhat az európai uniós jogrenddel.
A törvénymódosító javaslat alapján további 100 milliárd forint bevétel származhat a Magyar Államkincstártól (MÁK), amely az általa vezetett számlákhoz kapcsolódó tranzakciók után köteles illetéket fizetni. A Kincstárnál keletkező veszteség az államháztartási hiány része. Az illetéket ugyanakkor a MÁK várhatóan legalább részben áthárítja, ami az államháztartási szereplők kiadását növelheti. A költségvetési hiányra gyakorolt hatás ebben a körben annak függvénye, hogy az egyes szereplők mennyiben képesek a növekvő terhekhez alkalmazkodni. A szigorú gazdálkodást folytató és merev költségvetési korláttal bíró intézmények esetében elképzelhető, hogy a terhek növelése a kiadások csökkentését váltja ki. Ugyanakkor egyes szereplők esetében a többletteher a finanszírozási igény növekedése irányába hathat. Így a MÁK-tól várt adóbevétel nettó hiánycsökkentő hatása érdemben elmaradhat a kormányzat által tervezettől – vélik a jegybanki elemzők.
