Nehezeket is kér az EU–IMF-páros
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Két könnyen elfogadható kérés
Addig ne szavazzon a parlament a költségvetésről, amíg nem konzultáltak az EU-val és az IMF-fel – kérik a külföldi partnerek. Ez szinte már most biztosnak tekinthető. A parlament ugyanis úgy döntött múlt héten, hogy ezen a csütörtökön szavaznak a büdzsé fő számairól, ám a fejezeteken belüli átcsoportosításokról nem voksolnak a nyári ülésszakon. Ez pedig hivatalosan csak részletmódosításokat jelenthet, de az előző két év tapasztalatai alapján a legkisebb meglepetést sem okoznák a nagyobb átalakítások. A kormány időt nyert, ezalatt pedig bőven lehet tárgyalni.
Több jogot kaphat a Költségvetési Tanács, valamint a büdzsék készítésekor pontosabb középtávú kitekintést is nyugodtan megígérhet a kormány. Ez utóbbi a szavak szintjén régóta fontos céljuk, igaz, a valóságban sokkal inkább arra használták fel az új tervezési szabályokat, hogy a következő kabinet kezét kössék meg. Nincs miért tartaniuk a Költségvetési Tanács jogkörének kibővítésétől sem: a kormánytöbbség elég erős, a jogalkotási normák értelmezésében pedig elég kreatív ahhoz, hogy egy erősebb KT se akadályozza a kormányt az akarata keresztülvitelében.
Egy kulcs, ingatlanadó: kérdéses kompromisszum
Az alacsony jövedelműek adócsökkentése lehet az egyik kritikus pont – persze nem a szavak szintjén, a kormánykommunikáció két éve próbálja sulykolni, hogy épp ez történik. Ez azonban aligha igaz, szinte minden számítás szerint kevesebbet vihetnek haza a keveset keresők, mint néhány éve. Ennek egyik legfőbb okához, az egykulcsos adóhoz szinte minden más 2010-es ígéreténél jobban ragaszkodik a kormány. A tárgyalásokért felelős Varga Mihály ugyanakkor azt nyilatkozta: „az egykulcsos adóban én nem látok túlságosan nagy mozgásteret a magyar kormány részéről, de nyilván meghallgatjuk, hogy mi a probléma, mi a kifogás ezzel az adórendszerrel kapcsolatban.
A kieső bevételek kompenzálására jöhetne az ingatlanadó az EU és az IMF szerint. A kormányzati kommunikáció erről kétarcú. A központi adót elutasítják – ezt a kormányszóvivő és Orbán Viktor is többször világossá tette –, ám az önkormányzatoknak közben nagyobb szabadságot adnak az ilyen bevételeik növelésében. Sőt Varga Mihály már azt is nyilatkozta: megfontolhatják a javaslatokat. Hasonló sors várhat a cégek adminisztratív terheinek csökkentését forszírozó kérésre is. Az oktatás fejlesztéséről és a képzésre fordított nagyobb hangsúlyról is elképzelhető kompromisszum.
Azt valószínűleg még maga a kormány sem tudja, hogy a költséghatékonyabb közösségi közlekedésről szóló kérésnek hogyan felelhetne meg. A BKV finanszírozásáról Budapest és a kormány közt is vita folyik, a MÁV költséghatékonyabbá tételéről pedig a miniszterelnök mondta márciusban: az átalakításba „beletört a bicskánk”.
Válságadók – kőbe vésve?
A bankadó felülvizsgálata lehet az egyik legfontosabb pont, amelynél fájna a kormánynak a meghátrálás. Hiába kéri az EU és az IMF, hogy legyen a mértéke legfeljebb 0,5 százalékos, a kormánytagok gyakran hivatkoznak arra: fontos, hogy a bankok is szerepet vállaljanak a válságkezelésben. Hasonló dilemmával szembesülhetnek a válságadók, a tranzakciós adó felülvizsgálata kapcsán. Vagyonadó pedig biztos nem lesz – a kormányfő legalábbis a HírTV-nek azt mondta, kizárt, hogy bevezessék. Problémás lehet az energiaszektor privatizációja is; a víziközművekről hétfőn szavazott úgy a parlament, hogy állami vagy önkormányzati cégek végezhessék a szolgáltatást, és az energiaszolgáltatásban is hasonló a hozzáállás.
Jönnek az újabb adóemelések, benyújtották a munkahely-akciótervet is
A jövedéki adót és a népegészségügyi termékadót is növeli a kormány, hogy többletforráshoz jusson az egészségügy. Matolcsy György nyújtotta be az ehhez szükséges törvényjavaslatot, ami 2 millió forint helyett másfél millióban korlátozza az egyösszegű készpénzkifizetést.A tervezet szerint januártól 50, majd május 1-jétől újabb 50 százalékkal növekedik az LPG adómértéke. Az alkohol jövedékiadó-terhe 15, a söré, pezsgőé és a köztes alkoholtermékeké 10 százalékkal emelkedik. A javaslat a cigaretta minimumadójának szálankénti 3,5, tételes adójának 1,8 forintos emelését irányozza elő. A fogyasztási dohány minimumadója januártól kilogrammonként 14 650, jövő májustól 18 150 forintra nő.
A 25 fő alatti vállalkozások havi 50 ezer forintos, sok más adónemet kiváltó kisadót fizethetnek, ha így döntenek – derül ki Matolcsy egy másik új törvényjavaslatából. Orbán Viktor múlt heti munkahelyvédelmi bejelentései jogszabály formáját is ölthetik, a munkakezdők és az idős dolgozók, valamint a szülésből visszatérők után is kedvezményeket kaphatnak a cégek: bruttó 100 ezer forintos fizetésig a munkáltató 14,5 illetve 27 százalékos adókedvezményt vehet igénybe.
A tervezet szerint januártól 50, majd május 1-jétől újabb 50 százalékkal növekedik az LPG adómértéke. Az alkohol jövedékiadó-terhe 15, a söré, pezsgőé és a köztes alkoholtermékeké 10 százalékkal emelkedik. A javaslat a cigaretta minimumadójának szálankénti 3,5, tételes adójának 1,8 forintos emelését irányozza elő. A fogyasztási dohány minimumadója januártól kilogrammonként 14 650, jövő májustól 18 150 forintra nő.
A 25 fő alatti vállalkozások havi 50 ezer forintos, sok más adónemet kiváltó kisadót fizethetnek, ha így döntenek – derül ki Matolcsy egy másik új törvényjavaslatából. Orbán Viktor múlt heti munkahelyvédelmi bejelentései jogszabály formáját is ölthetik, a munkakezdők és az idős dolgozók, valamint a szülésből visszatérők után is kedvezményeket kaphatnak a cégek: bruttó 100 ezer forintos fizetésig a munkáltató 14,5 illetve 27 százalékos adókedvezményt vehet igénybe.-->
