Az IMF feltehetően nem kéri a tranzakciós illetékre vonatkozó rendeletek teljes visszavonását, de változtatásokat vélhetően szorgalmazni fog – írja Peter Attard Montalto, hozzátéve: az Európai Központi Bank viszont valószínűleg ragaszkodni fog a jegybankra való kiterjesztés visszavonásához. A Valutaalapot az illeték azért is irritálhatja, mert a washingtoni szakemberek szemében az új az általuk sokat kifogásolt unortodox, a növekedést visszafogó gazdaságpolitikát jeleníti meg.
Az új adóból származó bevételek ráadásul minden bizonnyal elmaradnak majd a kormány ambiciózus célkitűzésétől. Montalto Svédország példáját említi, ahol 1984-től 1990 áprilisáig létezett hasonló adó. Eredetileg 0,5 százalékos kulccsal hirdették meg, amit 1986-ban 1 százalékra emeltek. A kulcs 100 százalékos megemelése ugyanakkor mindössze 22 százalékkal növelte a bevételeket, miután a tranzakciók egyre nagyobb részét Svédországon kívül folytatták le. Az adó megszüntetésekor a svéd tranzakciók volumenének több mint felét londoni bankok bonyolították.
A magyarországi tranzakciós illetékből a Nomura szakembere szerint jövőre nagyjából 200 milliárd forint, 2014-ben pedig – a jegybank előző évi veszteségének átvállalása miatt – 100 milliárd forint bevétele lehet a központi költségvetésnek.
Mindezek alapján a jövő évi 1,9 százalékos hiánycél nem lesz tartható, Montalto szerint a GDP-arányos deficit elérheti a 3,2 százalékot – szemben a kormány 2,2 százalékos tervével –, és 2014-ben is csak 2,8 százalékra csökken. Mindehhez hozzájön a gyenge a Nomura üveggömbje szerint az idén 1,1 százalékos GDP-csökkenés, és jövőre is csak 0,3 százalékos növekedés várható. A magasabb hiány és a gyengébb növekedés pedig ahhoz vezethet, hogy a GDP-arányos államadósság – változatlan devizaárfolyamokat tételezve – nem csökken, marad 76 százalék körül.
