Történelmi mélyben az EKB-kamat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Bár a kamatcsökkentés nem jelent csodaszert az eurózóna bajainak orvoslására, a monetáris lazítás azt jelzi a piacok felé, hogy az EKB kész arra, hogy életet leheljen a siralmas állapotban lévő eurózóna gazdaságába. Az övezet héten megjelent, csökkenést mutató beszerzési menedzserindexei ugyanis azt jelezték előre, hogy a valutaunió gazdasága a második negyedévben 0,3 százalékkal zsugorodhatott az év első három hónapjához képest. A kamatdöntés utáni tájékoztatón az EKB elnöke ennek megfelelően a GDP-adatokkal magyarázta a monetáris lazítást. Mario Draghi (képünkön)elmondta: tovább romlottak az eurózóna kilátásai, azonban a helyzet egyáltalán nem olyan rossz, mint 2008-ban, a globális gazdasági és pénzügyi válság kitörésekor.
Az egyhangú döntéssel meghozott kamatcsökkentést elősegítette, hogy az utóbbi időben enyhült az inflációs nyomás az eurózónában. Bár a drágulás éves üteme még mindig az EKB célsávja, két százalék felett van, azonban az infláció csökkenő tendenciát mutat. Draghi kiemelte: az infláció mértéke jövőre két százalék alá csökkenhet. Az EKB szakértőinek korábbi elemzése 1,6 százalékos éves inflációt vár 2013-ra.Az irányadó kamat mellett az EKB csökkentette a betéti kamat szintjét is, amelynek mértékét 0,25 százalékról nulla százalékra vitte le. A lépés arra bátoríthatja a pénzintézeteket, hogy élénkítsék a bankközi hitelezést ahelyett, hogy az EKB-nál parkoltatnak hatalmas összegeket, melyek mértéke jelenleg 800 milliárd euró.
A testület nem jelentett be úgynevezett nem szokványos intézkedéseket, így az EKB nem indítja újra a négy hónapja jegelt kötvényvásárlási programját sem, melynek során az eladósodott déli eurózóna-tagországoknak nyújtott segítséget állampapírjaik felvásárlásával. Pedig a héten az IMF vezérigazgatója is arra kérte a frankfurti székhelyű testületet, hogy a válság kezelése érdekében indítsa be ismét a programot.
Emellett a Mario Draghi vezette testület nem indította el a bankok számára korábban meghirdetett likviditásfokozó akciójának (LTRO) újabb körét sem. Decemberben és februárban összességében mintegy ezermilliárd euró, három évre szóló hitelt helyezett ki az EKB az eurózóna pénzintézeteinek. Az EKB azonban a kamatvágással is jelentős mértékben kedvez az EKB hiteleit felvevő – köztük nagyszámú dél-európai – bankoknak, miután a 25 bázispontos kamatvágás 2,5 milliárd euróval csökkenti a három évre szóló ezermilliárdos hitel éves kamatfizetési terhét.
Az euró árfolyama a kamatdöntés után 1,2510 dollárról néhány perc alatt 1,2440 dollárra esett. Az árfolyamvesztés később is folytatódott: délután az eurót már 1,2370 dolláron jegyezték.
„A kamatcsökkentés nem okoz jelentősebb azonnali hatást az euró/forint árfolyamra, illetve az euróalapú hitelekre” – mondta lapunknak Keszeg Ádám. A Raiffeisen Bank elemzője kiemelte: a hazai fizetőeszköz árfolyama a döntés bejelentését követően csak átmenetileg, fél forinttal erősödött az euróval szemben a 286 alatti szintre. Késő délutánra viszont 287 fölé nőtt az árfolyam.
Ennek oka, hogy a devizapiaci befektetők inkább a bankközi kamatokat veszik figyelembe döntéseiknél – mondta. Ebből a szempontból így nem annyira lényeges, hogy a 7 százalékos MNB-kamat mellett 6,25 százalékra nőtt a forint és az euró kamatkülönbözete. Emellett a piac a várható döntés miatt már előzetesen beárazta a lazítást.
Ami az euróalapú hiteleket érinti: az elemző szerint a főként a vállalati szektorban elterjedt – a lakossági szegmensben elenyészőnek számító – euróalapú hitelek kamatának alakulását sem az EKB rátája befolyásolja döntően, hanem egyéb bankközi kamatok. Az EKB döntésének így közvetlen, azonnali hatása a hitelek kamataiba csak később gyűrűzik be.
Ismét pénzt nyomtat a brit jegybank, Peking tovább vágott
A piac várakozásának megfelelően nem változtatott a 2009 márciusa óta rekordmélységben lévő, 0,5 százalékos irányadó kamat mértékén a brit jegybank (BoE). A testület azonban a 2011 vége óta recesszióban lévő brit gazdaság élénkítése érdekében elindította a likviditásfokozás harmadik, 50 milliárd fontos körét. A BoE eddig 325 milliárd font értékben vásárolt államkötvényt. A kötvényvásárlás célja, hogy a befektetők más, kockázatosabb eszközöket vásároljanak, ami megkönnyítheti, hogy a nagycégek kötvénykibocsátásokon keresztül jelentősebb finanszírozási forráshoz jussanak hozzá. A kínai jegybank is kamatdöntő ülést tartott tegnap. A testület az irányadó kamatot 31 bázisponttal 6 százalékra vitte le. A két hónapon belüli második lazítás célja, hogy elősegítse a lassuló kínai GDP bővülését.
A kínai jegybank is kamatdöntő ülést tartott tegnap. A testület az irányadó kamatot 31 bázisponttal 6 százalékra vitte le. A két hónapon belüli második lazítás célja, hogy elősegítse a lassuló kínai GDP bővülését.-->
