Az EKB-bumeráng avagy az eurózóna a saját bankja ellen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA létszámfeltöltés mögött azok a panaszok húzódnak meg, amelyeket a bank munkatársai emeltek a túlzott leterheltség miatt. Az Ipso banki szakszervezet felmérte az EKB dolgozóinak munkakörülményeit, Marius Mager, a szakszervezet vezetője pedig azt írta Mario Draghi EKB-elnöknek, hogy a munkatársak krónikus leterheltsége "komoly operatív kockázatot jelent az EKB részére". A felmérés azt mutatta, hogy az EKB a jelenlegi feladatait sem képes maradéktalanul ellátni, nem beszélve a jövőbeli plusz munkákról. Az FTD értesülései szerint eredetileg mintegy 60 fős létszámemelést terveztek, ám az EKB tanácsa nem kapta meg az ehhez szükséges támogatást.
Eközben a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) frankfurti tudósítója "Az EKB politikája bumeráng lehet" címmel megjelenő cikkében úgy vélekedett: az EKB a válság miatt olyan feladatokat kap, amelyek egyre inkább a politika területére viszik a szervezetet, ennek kockázatai és a jegybank hatalma pedig számos politikust zavar. Az NZZ szerint az EKB az államadósság válság alatt figyelemre méltóan kiterjesztette hatáskörét. A tendenciát többet erősítette azzal az augusztus eleji bejelentésével, miszerint bizonyos feltételek mellett az eddiginél még erőteljesebben akar beavatkozni az államkötvénypiacokba.
Ez azonban nem csupán a hagyományos értelemben kockázatos politika, hiszen jelentősen növeli az EKB mérlegét és a kockázati pozícióit. A válságpolitika pedig számos európai politikusban aggodalmat kelt, hiszen az EKB veszteségeit adott esetben az eurózóna tagállamai állják, a szavazati jogosultságuk arányában. A lap megjegyzi, hogy a pénznyomtatás önmagában ugyan nem okoz veszteséget, az általa potenciálisan felgerjesztett infláció viszont igen. Emellett az EKB lazított a fedezeti követelményein is, így ha egy tagállam kilép az eurózónából, az jelentősen megterheli a központi bank mérlegét.
Az EKB-val kapcsolatos ellenérzések és gyanakvás elsősorban Németországban növekszik. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a közelmúltban levélben tette egyértelművé, hogy ellenzi, ahogy a bank szerinte túllépi a hatáskörét, amikor fokozott kötvényvásárlással közvetve finanszírozza a bajba jutott tagállamokat. A német jegybankár egyúttal azt is közölte, hogy Berlin az EKB legfontosabb tagjaként súlyához méltó beleszólást követel a bank működésébe. A vezetés megreformálása mellett az EKB mozgásterének szűkítésével kapcsolatos ötletek is keringenek Németországban, amelyek jelentősen csökkentenék a bank lehetőségeit a refinanszírozás terén.
Az EKB-t egyébként személyesen Mario Draghi elnökön keresztül is nyomás alatt tartják, az európai ombudsman ugyanis nemrégiben bejelentette, hogy vizsgálatot indít az elnöknek a Group of 30 csoportban betöltött szerepe kapcsán. Az ombudsman úgy látja, hogy a befolyásos gazdasági és politikai döntéshozókat tömörítő nemzetközi szervezetben való részvétel ugyanis nem összeegyeztethető az EKB elnöki tisztével.
A helyzet iróniája, hogy – írja a Neue Zürcher Zeitung – az EKB eddigi válságkezelő lépéseinek többségét éppen a brüsszeli döntéshozók tehetetlensége indokolta. A szervezet szeptemberben jelenti be, milyen konkrét intézkedésekre készül a kötvénypiacon, miközben egy heterogén, de széleskörű szövetség alakul azért, hogy lenyesse a bankvezetés szárnyait. Mario Draghinak vigyáznia kell arra, hogy ne adjon támogatást az ellene dolgozóknak, ezért jól teszi, ha minden lépését előzetesen egyezteti a vezetéssel.
