Itt a B-terv: gőzerővel készül a grexitre Berlin
Az eddig ismertnél konkrétabb módon próbál felkészülni a német pénzügyminisztérium arra az eshetőségre, hogy Görögország esetleg az eurózóna elhagyására kényszerül. A Financial Times Deutschland információi szerint a minisztériumon belül külön munkacsoport ezzel a kérdéssel: a szakértők a grexit Németországra és az egész eurózónára gyakorolt hatását próbálják modellezni.
„A kollégák számításokat végeznek a pénzügyi következményekről, és azt mérik fel, hogyan lehetne megakadályozni a dominóhatás beindulását” – idézte a német lap egyik minisztériumi forrását. A stáb mintegy tíz főből áll, és naponta ülésezik.
A lap megkeresésére Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egyik szóvivője annyit közölt: létezik „egy munkacsoport, amely főleg az adósságválsággal foglalkozik.“ Hozzátette, hogy a kormány minden forgatókönyvre felkészül, még arra is, amelynek bekövetkezése nem valószínű.
Bár Angela Merkel kancellár pénzügyminiszterével együtt hivatalosan továbbra is azt hangoztatja, hogy mindent meg kell tenni Görögország és a többi válságban lévő déli tagállam euró-övezetben tartása érdekében, Németország és az uniós vezetők be akarják magukat biztosítani arra az esetre is, ha ez mégsem sikerül.
Ráadásul – a korábbiakkal ellentétben – a vezető politikusok egy része már korántsem tartana katasztrófának egy ilyen szcenáriót. Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője a ZDF ma reggeli műsorában például úgy nyilatkozott, hogy abból indul ki, miszerint a grexit „nem okozna problémát az eurónak“. Az euróövezeti mentőalapok ugyanis lehetőséget biztosítanak arra, hogy „a fertőzés ne terjedjen tovább“, fűzte hozzá. Korábban Philipp Rösler gazdasági miniszter is úgy vélekedett, hogy a görög búcsú már rég elvesztette félelmetes voltát.
Az esetleges grexitre való felkészülés híre azt az üzenet rejtheti a ma Berlinben tárgyaló görög kormányfő, Antonisz Szamarasz számára, hogy Németország nem lesz hajlandó kompromisszumokra a hitelprogram fellazítása terén. Mint ismert, a hellén miniszterelnök azt szeretné elérni, hogy két évvel nyújthassák ki a reformok és megszorítások véghezvitelét. Ez egyben azt is jelentené, hogy Athén nem 2014-re csökkentené a GDP három százaléka alá a költségvetési hiányát – az EU-EKB-IMF alkotta trojka eredetileg ezt a célt tűzte ki –, hanem csupán 2016-ra.
Érvelésük szerint a túlzott méretű és túl gyors takarékossági intézkedések lehetetlen helyzetbe hozzák a társadalom egy részét, másrészt mélyítik a recessziót, és ezáltal veszélybe sodorják az adósságpálya fenntarthatóságát.
A német kormány azonban eddig elutasította a program enyhítésére vonatkozó kérelmeket, és azt hangsúlyozta, hogy Athénnak tartania kell magát az EU-IMF-hitelprogramokban vállalt kötelezettségekhez. (Lényegében ezt erősítette meg Angela Merkel ma, a görög miniszterelnökkel lezajlott tárgyalást követő sajtótájékoztatón is.)
A találkozót megelőzően egyébként támogatásáról biztosította a német kancellárt Jan Kees De Jager holland pénzügyminiszter is, mondván, „az a legjobb, ha kitart szigorú álláspontja mellett“. Ha Athén halasztást akar kérni „a takarékossági intézkedések és a reformok terén, azt teljességgel ellenezzük,“ jelentette ki.
