BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Most jön a neheze Hollande-nak

Véget ért a türelmi időszak Francois Hollande francia államfő számára. Nemcsak azért, mert tegnap lejárt hivatali idejének első száz napja, hanem azért is, mert sürgősen el kell döntenie, miként tálalja a közvélemény számára az elkerülhetetlen kiadáscsökkentéseket, miután a választási kampányban megszorításellenes szólamokat hangoztatott.

Lehangoló eredményeket hozott Francois Hollande francia államfő számára az a közvélemény-kutatás, amit annak apropóján közöltek, hogy tegnap járt le hivatali idejének első száz napja. A Le Figaro című jobboldali napilap által nyilvánosságra hozott felmérés szerint népszerűségi indexe a júliusi 56 százalékról 46-ra csökkent. Ebben az időszakban elődje, Nicolas Sarkozy 69 százalékos mutatóval bírt.

Hollande tetszési indexének alakulásában nagy szerepet játszhatott, hogy stagnáló gazdaság, illetve 10 százalékos – 13 éves csúcsot jelentő – munkanélküliségi ráta mellett vette át az ország vezetését. Azóta pedig csak rosszabbodott a gazdaság helyzete, ugyanis a jegybank minapi előrejelzése szerint a harmadik negyedévben már nem lehet elkerülni, hogy csökkenjen a GDP – szemben az előző három negyedévvel, amikor sorozatban stagnálást közölt a statisztikai hivatal az előző negyedévekhez képest.

Ilyen gazdasági környezetben nem meglepő, hogy a megkérdezettek többsége (54 százalék) elégedetlen az 1995 utáni első szocialista államfő eddigi teljesítményével, míg 51 százalék szerint rosszabbra fordultak a dolgok, mióta átvette az ország irányítását Sarkozytől.

Az Ifop közvélemény-kutató által készített felmérés eredménye annyiban meglepőnek tűnhet, hogy a többség szerint az 58. születésnapját éppen a hétvégén ünneplő Hollande választási ígéreteinek megvalósítására törekszik. A választási kampányban elhangzottaknak megfelelően ugyanis bizonyos esetekben már 60 évesen is nyugdíjba lehet menni a korábbi 62 év helyett, illetve ha két százalékkal is, de nőtt a minimálbér összege, valamint Hollande tényleg csökkentette saját és miniszterei fizetését is.

Ami a további ígéreteket illeti, az évi egymillió eurónál többet kereső magánszemélyekre kivetendő 75 százalékos jövedelemadó bevezetését szeptemberben tárgyalja majd a parlament, míg az üzemanyagárak befagyasztásával kapcsolatban Pierre Moscovici gazdasági miniszter tegnap azt mondta, hogy a kormány várhatóan a hónap végén dönt az ügyben.

Azt már viszont csak a megkérdezettek harmada gondolja valószínűnek, hogy Hollande be tudja majd tartani azt a vállalását, hogy jövőre – az EU által elvárt módon – a GDP három százalékára csökkenjen az államháztartási hiány mértéke. Ez nem is meglepő annak fényében, hogy a francia számvevőszék nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a háromszázalékos hiánycél eléréséhez tetemes összeget, 33 milliárd eurót kell a büdzsében megtakarítani. Ez pedig azt jelenti, hogy a választási kampányban megszorításellenes szólamokat hangoztató Hollande-nak jelentős kiadáscsökkentést és adóemelést kell végrehajtania, amelynek részleteiről szeptemberben kezdhet tárgyalni a parlament. De az első őszi hónap nemcsak emiatt lesz rázós a jelenleg a francia Riviérán vakációzó államfőnek, hanem amiatt is, mert a CGT szakszervezet „háborút” hirdetett szeptemberre, ha a magas társadalombiztosítási járulékokra panaszkodó Peugeot-Citroën korábbi bejelentésének megfelelően bezárja a hatezer főt foglalkoztató, Párizs melletti üzemét.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.