Orbán: a régió sikeresebb nálunk
Ami a régiót illeti: a szlovák és a recessziót az uniós tagállamok közül egyedül elkerülő lengyel gazdaság a második negyedévet valóban a várakozásokat meghaladó növekedéssel zárta: az előbbi 2,9 százalékkal, az utóbbi 4,3 százalékkal bővült év/év alapon. Csehország viszont – ahol az államadósság „mindössze” a GDP 44 százalékára rúg – Magyarországhoz hasonlóan recessziós pályán mozog. A GDP negyedéves összevetésben 2011 október–decembere óta folyamatosan csökken, 2012 egészében 1 százalékot meghaladó mínusz várható. A legutóbbi makroadatok sem kecsegtetnek fordulattal: júniusban az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom is visszaesett éves összevetésben, a munkanélküliség viszont júliusban az előző havi 8,1 százalékról 8,3 százalékra emelkedett. Inflációs veszély ugyan nem fenyeget – júliusban 3,1 százalék volt az éves ráta –, a jelenleg 0,5 százalékos alapkamat csökkentésével azonban már alig javíthatók a hitelezés feltételei, a nem konvencionális eszközök alkalmazásától viszont a jegybank egyelőre ódzkodik.
Elemzők szerint azonban nem ez a kulcsa a gazdasági különbségeknek. „A magyar államadósság mérete a régiós országokénál valóban jelentősen nagyobb, de jelenleg nem ez jelenti a legnagyobb problémát” – mondta lapunknak Alexandre Vincent, a BNP Paribas elemzője, aki az EU/IMF-tárgyalások bizonytalan kimenetelét és a fiskális politika kiszámíthatatlanságát nagyobb gondnak tekinti. A francia bank szakembere szerint a magyar gazdaság 2012-ben 1,1 százalékkal zsugorodik, 2013-ban azonban már 0,8 százalékos bővülést vár.
A Danske Bank elemzői legfrissebb feltörekvő piaci összefoglalójukban úgy vélekednek: a magyar gazdaságban 2006 óta lényegében nem volt növekedés, és a válságból való kilábalás egyértelmű jelei továbbra sem látszanak. Koppenhágából úgy tűnik, mindez döntően annak a következménye, hogy nem sikerült megerősíteni a növekedési potenciált, termelékenységet. A politikai „háttérzaj” sem segít különösképpen – teszik hozzá. A Danske magyar gazdaságra vonatkozó prognózisa a pesszimisták közé tartozik: idén 2, jövőre 1 százalékos csökkenést valószínűsítenek.
A kormányfő beszélt az európai válságkezelésről is. Szerinte Európa rosszul döntött, amikor engedte az adósságszint növelését. Megfogalmazása szerint „legnagyobb reményünk”, hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza Magyarországot, a magyar problémamegoldás – államadósság-csökkentés, igazságosabb teherelosztás, munkaalapú társadalom megteremtése – ugyanis rövid távon is kecsegtet sikerrel, az európai viszont nem.
A kormányfő a rossz uniós válságkezelésre példaként említette, hogy azt a felelősség áthárítása és a döntések eltolása jellemzi, az EU pedig nem keres megoldást arra, hogy a német gazdaság versenyképessége sokkal jobb a vele közös pénzt használó országokénál, így a német termékek óriási külkereskedelmi és fizetésimérleg-többletet hoznak létre a déli államok rovására.
A kormányfő felkészült, hogy vita lesz az unióval és az IMF-fel
A Brüsszellel szemben kialakult „aknamező elkerülhetetlen és vállalható” – mondta a kormányfő a bankokra és egyes szektorokban működő nagyvállalatokra kivetett különadókra utalva, hozzátéve: „biztos volt, hogy balhé lesz belőle”. Szerinte „ez egy jó konfliktus”, mivel a nagy, profitot termelő cégek adóztatásával el lehetett kerülni a társadalom terheinek növelését, például a nyugdíjcsökkentést. Ezzel kapcsolatosan hozzátette: a tehermegosztás politikája nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, ezért a magyar diplomatáknak nem védekezniük kell, amikor erről kérdezik őket, hanem be kell mutatniuk majd „az értelmezési keretet”. Azokat az IMF részéről felmerülő esetleges igényeket pedig vissza kell utasítani, amelyek szerint a nyugdíjkifizetésekben megtakarítási lehetőségeket kellene keresni – közölte a kormányfő. „Mindenkinek biztosnak kell lennie, hogy amikor kikerül az aktív munkavállalók közül, nem kerül létbizonytalanságba – enélkül a magyar gazdasági és politikai rendszer instabillá válik – figyelmeztetett Orbán Viktor. A kormányfő azt mondta, nagy vitára számít Brüsszellel amiatt, hogy nonprofittá alakítaná a kormány a rezsiszolgáltatásokat. A kormányfő ezt a szándékot július közepén jelentette be, akkor a zömmel külföldi kézben lévő szolgáltatók meglepőnek és értelmezhetetlennek nevezték az ötletet.Részleteket azóta sem árult el a kormányfő. Uniós illetékesek nem kommentálták a nyilatkozatot.


