BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbán: a régió sikeresebb nálunk

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az európai gazdasági válság és az arra adott brüsszeli válasz a problémák fő gyökere, a magyar válságkezelés pedig – bár sikeres lehetne – azért marad el eredményességben a régiós országokéitól, mert a magas államadósság gúzsba köti a kormányt. Erről Orbán Viktor kormányfő beszélt a nagyköveti értekezleten. Elemzők szerint azonban a magyar gazdaságnak nem az államadósság a legfőbb baja.

Kicsit csökkentsük az arcunk méretét és a mellkasunk térfogatát, a régiós országoknak ugyanis sikeresebb a válságkezelésük – ezzel a figyelmeztetéssel hasonlította össze hazánk gazdaságpolitikáját Orbán Viktor a csehekével, a szlovákokéval és a lengyelekével, hozzátéve: Magyarországnak „megvan az esélye”, hogy csatlakozzon hozzájuk. A miniszterelnök egyúttal gyakorlatilag felmentést is adott kormányának, véleménye szerint a régiós országok azért vannak jobb helyzetben, mert az alacsonyabb államadósságuk nagyobb manőverezési lehetőséget ad számukra. A kormányfő azt mondta, ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a reménytelen kategória, 70 százalék felett van a veszélyzóna. „Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot” – jelentette ki.

Ami a régiót illeti: a szlovák és a recessziót az uniós tagállamok közül egyedül elkerülő lengyel gazdaság a második negyedévet valóban a várakozásokat meghaladó növekedéssel zárta: az előbbi 2,9 százalékkal, az utóbbi 4,3 százalékkal bővült év/év alapon. Csehország viszont – ahol az államadósság „mindössze” a GDP 44 százalékára rúg – Magyarországhoz hasonlóan recessziós pályán mozog. A GDP negyedéves összevetésben 2011 október–decembere óta folyamatosan csökken, 2012 egészében 1 százalékot meghaladó mínusz várható. A legutóbbi makroadatok sem kecsegtetnek fordulattal: júniusban az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom is visszaesett éves összevetésben, a munkanélküliség viszont júliusban az előző havi 8,1 százalékról 8,3 százalékra emelkedett. Inflációs veszély ugyan nem fenyeget – júliusban 3,1 százalék volt az éves ráta –, a jelenleg 0,5 százalékos alapkamat csökkentésével azonban már alig javíthatók a hitelezés feltételei, a nem konvencionális eszközök alkalmazásától viszont a jegybank egyelőre ódzkodik.

Elemzők szerint azonban nem ez a kulcsa a gazdasági különbségeknek. „A magyar államadósság mérete a régiós országokénál valóban jelentősen nagyobb, de jelenleg nem ez jelenti a legnagyobb problémát” – mondta lapunknak Alexandre Vincent, a BNP Paribas elemzője, aki az EU/IMF-tárgyalások bizonytalan kimenetelét és a fiskális politika kiszámíthatatlanságát nagyobb gondnak tekinti. A francia bank szakembere szerint a magyar gazdaság 2012-ben 1,1 százalékkal zsugorodik, 2013-ban azonban már 0,8 százalékos bővülést vár.

A Danske Bank elemzői legfrissebb feltörekvő piaci összefoglalójukban úgy vélekednek: a magyar gazdaságban 2006 óta lényegében nem volt növekedés, és a válságból való kilábalás egyértelmű jelei továbbra sem látszanak. Koppenhágából úgy tűnik, mindez döntően annak a következménye, hogy nem sikerült megerősíteni a növekedési potenciált, termelékenységet. A politikai „háttérzaj” sem segít különösképpen – teszik hozzá. A Danske magyar gazdaságra vonatkozó prognózisa a pesszimisták közé tartozik: idén 2, jövőre 1 százalékos csökkenést valószínűsítenek.

A kormányfő beszélt az európai válságkezelésről is. Szerinte Európa rosszul döntött, amikor engedte az adósságszint növelését. Megfogalmazása szerint „legnagyobb reményünk”, hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza Magyarországot, a magyar problémamegoldás – államadósság-csökkentés, igazságosabb teherelosztás, munkaalapú társadalom megteremtése – ugyanis rövid távon is kecsegtet sikerrel, az európai viszont nem.

A kormányfő a rossz uniós válságkezelésre példaként említette, hogy azt a felelősség áthárítása és a döntések eltolása jellemzi, az EU pedig nem keres megoldást arra, hogy a német gazdaság versenyképessége sokkal jobb a vele közös pénzt használó országokénál, így a német termékek óriási külkereskedelmi és fizetésimérleg-többletet hoznak létre a déli államok rovására.

A kormányfő felkészült, hogy vita lesz az unióval és az IMF-fel

A Brüsszellel szemben kialakult „aknamező elkerülhetetlen és vállalható” – mondta a kormányfő a bankokra és egyes szektorokban működő nagyvállalatokra kivetett különadókra utalva, hozzátéve: „biztos volt, hogy balhé lesz belőle”. Szerinte „ez egy jó konfliktus”, mivel a nagy, profitot termelő cégek adóztatásával el lehetett kerülni a társadalom terheinek növelését, például a nyugdíjcsökkentést. Ezzel kapcsolatosan hozzátette: a tehermegosztás politikája nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, ezért a magyar diplomatáknak nem védekezniük kell, amikor erről kérdezik őket, hanem be kell mutatniuk majd „az értelmezési keretet”. Azokat az IMF részéről felmerülő esetleges igényeket pedig vissza kell utasítani, amelyek szerint a nyugdíjkifizetésekben megtakarítási lehetőségeket kellene keresni – közölte a kormányfő. „Mindenkinek biztosnak kell lennie, hogy amikor kikerül az aktív munkavállalók közül, nem kerül létbizonytalanságba – enélkül a magyar gazdasági és politikai rendszer instabillá válik – figyelmeztetett Orbán Viktor. A kormányfő azt mondta, nagy vitára számít Brüsszellel amiatt, hogy nonprofittá alakítaná a kormány a rezsiszolgáltatásokat. A kormányfő ezt a szándékot július közepén jelentette be, akkor a zömmel külföldi kézben lévő szolgáltatók meglepőnek és értelmezhetetlennek nevezték az ötletet.Részleteket azóta sem árult el a kormányfő. Uniós illetékesek nem kommentálták a nyilatkozatot.


Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.