Akár egyhavi tartozás után is fel lehet mondani a bérleti szerződést az önkormányzati bérlakásokban – döntött a pécsi városvezetés. De nem csak Baranyában kezelik másképp újabban a bérlakások ügyét, mint korábban: van, ahol szabadulnának tőlük, van, ahol még többet építenének. Az országos összképp legalábbis heterogén.
A pécsi önkormányzat döntése a saját indoklásuk szerint nem csak a pénzügyi szigorról szól. „Nem az a város célja, hogy kis összegű tartozás esetén is megszűnjön a bérleti jogviszony, kizárólag a problémás esetek egyszerűbb felszámolása érdekében került a rendeletbe a hivatkozott szabály” – jelezték már a tervezet benyújtásakor. Az indoklástól függetlenül azonban tény marad az, hogy eddig fél év, 2013 januárjától viszont már egy hónap nemfizetés után is el lehet küldeni a lakókat. Változott a beköltözéskor elkért letét összege is, a nem szociális bérlakásokban élőktől öthavi lakbért kérnek majd el.
A magyarázat mellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Pécs az egyik leginkább eladósodott magyar város. A tavaly még jóval 30 milliárd forint fölötti adósságállomány, amelynél nagyobb egyedül Budapesté volt, az idei szigorú költségvetés hatására akár csökkenhet is, de az önkormányzatnak valóban szüksége van minden forint előre betervezett bevételre. Más nagyvárosokban más módon próbálnak még több pénzt látni a bérlakásokból: a legújabb példa Székesfehérváré, ahol a cél eladni ezeket a lakásokat.
A végcél, hogy egy idő után ne maradjanak határozatlan időre kiadott ingatlanok. Az átszervezés ebben az önkormányzati ciklusban pörgött fel, eddig közel száz bérlakásnál tették lehetővé, hogy társasházzá alakítsák át őket. Az indoklás Fehérváron teljességgel gazdasági alapú: a közgyűléseken is elhangzott, valamint a helyi sajtóban megjelenő vélemények szerint ha határozatlan időre adnak ki lakást, a fenntartási költség több mint a bevétel.
Másutt épp ezekben a hetekben jelentették be új bérlakások építését. Budapesten, a XIII. kerületben például jövőre százlakásos bérház épülhet. Tóth József polgármester az MTI-nek beszélt arról, hogy emellett 400 milliót tudnak évente házak felújítására költeni, pedig a gazdasági válságban jócskán lelassultak az építések. A Józsefvárosban is felmerült hasonló elképzelés, ott a kiszivárgó hírek szerint a kínai piacot szeretnék lebontani, és néhány sportlétesítmény mellett új bérlakásokkal megtölteni, ehhez viszont még a kormány beleegyezésére is szükség lesz.
Kecskeméten is szóba került az, hogy több száz új bérlakást adhatnak át, igaz, ahogy Angyalföldön és a VIII. kerületben, ott is csak terv szintjén lehet erről beszélni. Még júliusban készült egy kormányhatározat, amely 12 ingatlant adott át a városnak, ezek egy részére terveznek bérlakásokat. A vizsgálat azonban még tart, hogy melyik épületek haszálhatóak a mostani állapotukban.
Állami lakásbotrány
Az elmúlt években a Fészekrakó program körüli botrányok adták a lakásügyek legnagyobb hírértékét. Ez azonban nem városi, hanem állami üzlet volt, a helyi önkormányzat leginkább a kármentéssel foglalkozhatott. Az állam adott támogatást használt lakások vásárlására – a botrány Miskolc avasi lakótelepén robbant ki.A bíróság 278 vádlott ügyét vizsgálja, a vád szerint hamis papírokkal jutott lakáshoz több család, az állami támogatás pedig egy ügyvéd környezetéhez került. Sok vásárló azzal sem volt tisztában, hogy törleszteni kell.
A bíróság 278 vádlott ügyét vizsgálja, a vád szerint hamis papírokkal jutott lakáshoz több család, az állami támogatás pedig egy ügyvéd környezetéhez került. Sok vásárló azzal sem volt tisztában, hogy törleszteni kell. -->
